Géza a SUGÓ-BARLANG népmondáját, s ismertetőjét olvashatjuk....
Köszönjük a részletes tájékoztatót neked !
Találtam egy videó felvételt, Szia bácsi versével...

Válasz

Az ilyen turistákat nem nevezném Porcus turisticusnak,inkább azt mondanám roluk, hogy személyük B betővel kezdődik,és alfasz-al végződik.

Előzmény

Válasz

A barlang szerkezetileg 4 nagyobb járatrendszerre oszlik: az 1-es száraz, a 2-es száraz amelyek valamikor forrás szájak voltak, a Túlfolyó-ág, és a jelenlegi aktív vizes járat. A 1-es száraz egy vaskapuval ellátott rész, turisták által látogatható, részben kiépített és felszerelt, amely jelenleg feljavításra szorul. Az első terem az „Öltöző terem”, boltozatos pincéhez hasonló üreg, itt öltöztek át a barlangászok a kutatáshoz, a menedékház felépítése előtti időszakban. A következő terem a „Tanácskozók” terme ebből a részből kihordva a földhordalékokat, 1965 novemberében utat nyitott a barlang méretesebb termei felé. Ebben a teremben már felfedezhetők a cseppkövek. A terem mennyezetén megfigyelhetjük a hófehér, lágy mészkő kicsapódást amit lublinitnek (hegyi tej, hegyi liszt) nevezzük. A barlangi termek, folyosók, képződmények nevüket az első barlangkutatóktól kapták, formájuk vagy méretük függvényében, vagy valamilyen barlanggal összefüggő dologról vagy személyről. A „Felfedezők csarnokában” lenyűgöző látványt nyújt a számos cseppkőformátum cseppkődrapériák , cseppkőoszlopok és oszlopsorok - amely sok helyen sajnos letörve találhatók. Érdekes a „Meduza” cseppkőképződmény, amely hármas növekedésű .A járatban, a tektonikus mozgások révén eltolódott mészkőlapok, enyhén ferde járatot eredményeztek. Az egykoron elszakadt mészkőlap darab alkotja a „Teknősbéka” és a „Delfint”, Néhány méterrel tovább haladva találhatók a korrózióra utaló üstszerű oldás formák: az „Óriás bagolyszem” és az „Anyósszáj”. Jobbra látható a „Mesevilág járat”, befele, magasabb résszel és a falakra jellemző a cseppkőlefolyás.

A „Bástya” egy kínai pagodához hasonlít és a barlang legméretesebb sztalagmitja, mellette található a „Farkas száj”. A cseppkőkérgesedésben, ami a szétfröccsenő víz által keletkezik található az „Oltár valamint a Pagodák amelyek a járat bal oldalán, a kiépített részhez viszonyítva 2 m magasban állnak. A Súgó-barlang cseppkövei posztgenetikusak, vagyis a barlangüreg kialakulása után fejlődtek ki, az alapanyaguk kalcit, aragonit (ez utóbbi főleg a borsó-cseppkövek esetében). Az első tágasabb és nagyobb terem az „Örvények terme”, amelynek a mennyezetén megtaláljuk a keveredési oldás formákat, (vakkürtőket) ezek létrejöttét a víznyomás is befolyásolta. Ebből a teremből ágaznak szét a barlang többi járatai: Túlfolyóág, az „Összekötő járat”-boó induló 2 es száraz ,valamint az aktív .rész az „S” k

Válasz

- Tarisznyás Márton muzeológus-történelemtanár számos népmondát gyűjtött össze vidékünkről( adat közlő Kémenes József vadász, nyugdíjas) beleértve a Súgó-barlang mondáját is.

Az egyik monda szerint, a Súgó-barlang a Háromkút határrészen egy másik barlanggal van összekötve. A barlangban, a hiedelem szerint „csepeg az arany”, amit vedrekkel fognak fel. Hét év alatt, három veder telik meg arannyal, amit csak kevesen tudnak elvinni. A múlt század végén két férfi és egy no jött érte. Meghatározott időpontokban tűntek fel, éspedig minden hetedik év Pünkösd előtti pénteken este, vagy Szt.János (jun. 24) éjszakáján. Megtévesztés végett, lovaikat fordítva patkolták. Sokan álltak lesben a jelzett időpontokban, hogy felfedhessék a személyek kilétét, de a vállalkozás kudarcba fulladt, mert nem tudták mikor jár le az a bizonyos 7 év

Válasz

Érdemes is megnézni!Tudjátok csak az a szomorú,hogy a "Porcus turisticus"-ok megcsonkítják a cseppköveket,elviszik emlékbe.Pedig valószínű,hogy sokat ki is dobnak.Van ilyen kép is a letördelt cseppkövekről,csak nem tudtam feltölteni.

Válasz

Egy kicsit kíváncsi vagyok az ilyen helyekre.

Válasz