Jászkarajenő község Pest megye déli csücskében helyezkedik el, határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyével. Az egyetlen Jász település, amelyik nem Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozik.

Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza.

A község területe a XIII. században a kunoknak jutott osztályrészül. Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek. Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben.

Kara község a XVI. században az Egri vár tartozéka volt. A török dúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt.

A község 1856-tól kezdett benépesülni. Ekkor még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán.
1859-ben Jankovich György jászkun kapitány elhatározta, hogy Kara és Jenő pusztát beépítteti. Az építkezés gyorsan haladt, 1860-ban önálló községnek nyilvánították, rendes elöljáróságot nyert. Még ebben az évben megépült az első Községháza, valamint felépült az első iskola.

A település 1877-ben lett teljesen önálló, megalakult az első képviselőtestület, de a két korábbi bérlő megakadályozta, hogy felvegye a község a jász előnevet. A lakosság száma 1881-ben már elérte a kb. 3500 főt.

1894. augusztus 16-án Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelték a gótikus stílusban megépült római katolikus templomot. 1899-ben befejeződött a református templom építése is.
190l-ben megkaphatta a község a jász előnevet, ettől kezdve Jászkarajenő néven szerepel Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében.

1921-ben feltárták a község határában a Mira gyógyvizet, melynek kitermelése és palackozása azóta is folyamatos.

Jászkarajenő település történelmi emlékhely is, ugyanis itt temették el 1855. januárjában Arany János költő által is megörökített Marci bácsit a "Vén Gulyást".

A település nagyszerű természeti adottságokkal rendelkezik. Állat- és madárvilága, a füves puszták jó kirándulóhely az érdeklődők számára.

Hagyományos rendezvényei, az augusztusi búcsú és utcabál sok-sok érdeklődőt vonz.
Ugyancsak sok látogatója van az október elején megrendezésre került fogathajtó versenynek, melyen tucatnyi kettes és négyes fogat vesz részt.