TERMÉSZET BARÁTI KÖR

TERMÉSZET BARÁTI KÖR képgalériái

Nagy István képei - BAKONY HEGYSÉG

45 kép

3/6 oldal (45 kép)

Kányádi Imre képei.

0 kép

Rádiné Zsuzsa képei - Nyíregyháza E-MISSZIÓ ERDŐPÁSZTOROK ERDŐVÉDELEM

28 kép

Korpos Réka képei - tél

35 kép

Nagy István képei - BAKONY -Iszkaszentgyörgy és környéke

28 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

Tés-Jásd-Szentkút:

Szentkút

A keresztény szentkút 600 évnél is régibb, egyik legősibb búcsújáróhely hazánkban. A kápolnája 1825-1837 között épült barokk - rokokó stílusban, a korábbi fakápolna helyén. (műemlék jellegű) A freskóit Károly Gyula festőművész készítette. A 6 m magas bolgár mészkőből készült Mária szobor, Braun János szobrász alkotása. Az újkori építések: kálvária és a szembemiséző oltár 1961-1980 között készültek.

Jásd-Szentkút története

Hazánk Iegrégibb ma is virágzó szent helye. Már a kora vaskortól áldozóhely a szomszédos földvár, ahol a kutak mellett áldozó őseink, a pogány magyarok is áldozatokkal esdették Istenük irgalmát.

A keresztény Szentkút az 1845. évi kanonika vizitációs okmány szerint 600 évnél régibb. Az európai hírű tudós, Radó Polikárp Pásztor Lajos alapján, a Pozsony melletti Mária völgye, az óbudai Szűz Mária-templom mellett a jásdi Szűz Mária-kápolnát tartja a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak. Mivel a török korban majd minden elpusztult, nagyon kevés adat maradt fenn. A XIX. sz. végén azonban Vathy István hírlapíró feldolgozott egy helyi legendát a Szentkút keletkezéséről verses formában.

Ennek rövid története:

Péter remete (Jásdi Péter) vezekelt itt nagy bűnéért. A "hegyre" járt imádkozni, de a nagy szárazság kiszárítja a patakot ahonnan inni szokott. Egyik éjjel álmában Szűz Mária, karján a kis Jézussal megmondja hol ásson, ahol majd vízforrásra talál. Egész héten dolgozik, eredménytelenül, és szombaton, amikor kimerülve a kidobált földre ülve a rózsafüzért imádkozza, a rózsafüzér Mária-érme beleesik a kiásott gödörbe, ahol jó víz fakad föl, mely alatt fénylőn tündöklik az érmen Szűz Mária. Jásdi Péter jónak ízlelve a vizet felfut Tésre, hívja az embereket, hogy olthatják már szomjukat, de a csodát is elmondja.

A kúthoz jövők között egy sánta is van, akinek a víztől meggyógyul a lába. Azóta jár ide béna és néma, a sok-sok Mária-tisztelő messze földről és ezután alakul ki Jásd község, Jásdi Péter nevéről Jásdnak nevezve.