Balaton-felvidék Csobánc

Válasz

A Csobánc egyike a Balaton-felvidéki tanúhegyeknek. A legismertebb Badacsony és Szent György-hegynél kisebb, de csupasz lapos teteje lévén körbe nyílik a kilátás északra a Sümegi vártól déli irányban a Balatonig, de - tiszta, páramentes időben - a légvonalban 100 km-re lévő pécsi tévétorony is látható. Fokozottan védett terület, természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Az Országos Kéktúra útvonala a hegy keleti oldalán halad el. Kedvelt siklóernyős hely.

Lapos tetején található a 13. században épült Csobánc várának romja, melyhez a hasonnevű uradalom és falu tartozott, ami 1841-ben még létezett.

Története

A várról az első említést egy 1270-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdona volt a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek.

Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően később egyik török ostrom sem tudta bevenni. Evlija Cselebi történetíró a vesztes török sereg elvonulásakor említést is tesz a várról.

1669-ben a herceg Esterházy-család vásárolta meg. Bécsben a lerombolása mellett döntöttek, de a Rákóczi-féle szabadságharc kitörése ezt megakadályozta. 1705-ig császári katonaság tartotta birtokban, de Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc csapatai elfoglalták. A vár ellen a legnagyobb ostrom 1707. február 25-én következett be. Jean-Louis Rabutin császári tábornagy sikertelenül próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével. Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével egy körülbelül 30 fős helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védekeztek. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar és dán katonákból álló sereg majdnem 400 főt veszített el a csata során, köztük 52 tisztet. Végül 1709-ben került ismét császári kézbe a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása.

Feltárására 1953-ban indultak meg régészeti, feltárási kutatások, ám napjainkra rettenetes állapotba került, megóvása, felújítása sürgős tennivalókat kíván. E célból egy helybeli baráti társaság létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt 2003 májusában.

Az irodalomban

A csobánci vár több költőt és írót is megihletett a 19. század első felében. 1807-ben Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címen. 1845-ben jelent meg Kis János visszaemlékezése életéről, melyben Csobáncot is megemlíti: „Egyszer kétszer felmentem a csobánci és hegyesdi várok omladványaihoz is, s a magasról a paradicsomhoz hasonlítható környéket szemléltem, vagy elmélkedésemmel a régi idők történeteibe merültem”. Vachott János „Balaton vidékén” című versében elragadtatással írt Csobánc, Tátika és Rezi látványáról.

Válasz