A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része.

Átlagos magassága 400 méter. Területe 850 km². Legmagasabb csúcsa, a Nagy-Gerecse 634 méter magas. Túlnyomórészt dachsteini mészkő, kisebb részben felső triász dolomit alkotja. Üledékes építőanyagainak (mészkő, homokkő, agyag, márga) helyi formái közül nevezetesek a mészkő barlangjai, a jura-mészkő „vörösmárványa”, az eocén, oligocén rétegek szénbányái, a cement alapanyaga, a márga, a Dunára néző lejtők vastag löszrétegébe vágott mély utak, löszfalak.

Növényzete és állatvilága

A Gerecse növényzete és állatvilága változatos. A tetőket mészkedvelő cseres, tölgyes karszterdők borítják. A cserjék között gyakori a pukkanó dudafürt, a tölgyek alatt a tavasszal virágzó hunyor és az őzsaláta. Jégkorszaki reliktum (maradványfaj) a magyarföldi husáng.

A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár. A tájvédelmi körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Növény- és állatvilág
Leánykökörcsin
Hantmadár

Bár a Gerecse növényzete hasonlít a Vértesben és a Pilisben található flórához, annál valamivel szegényebb. A hegység legjellemzőbb fás társulásai a cseres tölgyesek, a hűvösebb területeken, a völgyek árnyékos oldalain gyertyános tölgyesek, míg a legmagasabb részeken, illetve az északi oldalakon bükkösök találhatók.

A gyorsan felmelegedő déli kitettségű oldalakat molyhos tölgyesek, és sajmeggyes karsztbokorerdők fedik, amelyek tavasszal, a sajmeggy virágzásának idején, lenyűgöző látványt nyújtanak. A sajmeggy mellett a karsztbokorerdők másik kísérőfaja a cserszömörce. A kitettebb részeket hársas törmeléklejtő-erdők fedik, a napos oldalak gyepjeinek karakterisztikus növényei a törpe sás és a barázdált csenkesz.

A fátlan területeket dolomit sziklagyepek és mészkedvelő, sziklafüves lejtősztyepprétek borítják, a hegység kisalföldi oldalán gyakran találni alföldi fajokat (pl. homoki vértövet). A hegységben több helyen is nyílik árvalányhaj, leánykökörcsin, apró nőszirom, de a Gerecse kimagaslóan legértékesebb növénye a Nagy-Pisznicén élő, jégkori reliktum magyarföldi husáng, amely az országban mindössze néhány helyen található. A Gerecsében él még a szintén ritka Borbás-kerep, és kék szamárkenyér, a Nagy-Somlyón értékes gyöngyvesszős társulások találhatók.

A Gerecse madárvilága igen gazdag, közel száz madárfaj fészkelése bizonyított, köztük olyan, fokozottan védett ragadozó madaraké, mint a kerecsensólyom, a parlagi sas, törpesas, vagy a szintén ritka színes kövirigó, holló, és hantmadár. Az emlősök közül megemlíthető a vadmacska, a nyuszt, és a barlangokban több denervérfaj is él.
Kulturális értékek
Arborétum, Agostyán
Ősembertelep Vértesszőlősön