TERMÉSZET BARÁTI KÖR

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

a Szárliget Tatabánya

Szárliget község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban. 1983-ig Szár része volt és 1999-ig Fejér megyéhez tartozott.

Szárliget község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban. 1983-ig Szár része volt és 1999-ig Fejér megyéhez tartozott.

E térség ősidők óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen.

Az 1900-as évek elején a település mai területét felparcellázták és rokkant-nyugdíjasoknak, tisztviselőknek értékesítették. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel is támogatták a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-től Szárligetnek.

Szárliget 1984. január 1-jével alakult önálló községgé Szártól elválva de közös tanácsot fenntartva vele és Újbarokkal, majd 1989-ben önálló tanácsot alakíthatott.

A községben egyetlen ipari vállalkozás a fatelep, mely kb. 20 főt foglalkoztat. A rossz minőségű, köves, nehezen művelhető talaj és a domborzatból adódó hűvösebb éghajlat miatt a falu határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, ezért termelőszövetkezet a községben nem működött. Az itt élők többsége Tatabányán, Bicskén és Budapesten dolgozott ingázóként, emiatt a rendszerváltást követően a munkanélküliség súlyosan érintette a falu lakosságát.

A község rendelkezik villany-, víz- és gázvezetékkel, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonhálózattal, kábeltévé-hálózattal. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott. A községben óvoda és általános iskola is működik. A közeli városok (Tatabánya és Bicske) felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá tenné a gyógyturizmus és a wellness-turizmus fejlesztésére.[forrás?]

Szárliget lakói többször kezdeményezték a község Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását, amire végül 1999-ben került sor.