Jakováli Haszan-dzsámi, Pécs

Egy csodás keleti utazás első lépéseit tehetik meg a látogatók a magyarországi török építészet egyik remekművében, a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiban. Ez az egyetlen a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A 17. században élt török tartományvezetőről elnevezett dzsámi négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített kupolával fedett. Jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a műezzin.

Történet

Hajdan, a török hódoltság alatt a törökül küllijének nevezett épületegyüttesben a dzsámihoz és a minarethez egy medresze (főiskola), egy dergáh (derviskolostor), és egy imáret (szegénykonyha) is tartozott, amelyeket szintén Jakovali Hasszan pasa alapított. A kolostort Mevleva követői, a mevlevi dervisek, vagy ahogyan a magyarok nevezték őket, a „keringő dervisek" használták.

A török hódoltság után a kolostor és az iskola elpusztult, a dzsámit kápolnává alakították. Ez utóbbiban a török építészeti elemeket az 1950-1960-as évekbeli restauráláskor állították helyre.

A dzsámi és a minaret 2007 óta áll intézményünk vagyonkezelésében, s kiállítással, múzeumi tárlatvezetésekkel várja a keleti kultúra iránt érdeklődőket. Napjainkban a Jakováli Haszan-dzsámi múzeum, és ugyanakkor működő muszlim imahely.

A muszlim élet Pécsett

„....és a csatamezőn ott maradt a nemesség színe virága..."-írta megrázó jelentésében Antonio Burgio pápai nuncuis 1526-ban, a mohácsi csatavesztésről, amely fordulópontot jelentett Magyarország történelmében.

A Budát elfoglaló, s az Alföld nagy részét végigpusztító török seregek azonban ekkor még elhagyták hazánkat, ám 1541-ben „az ország szíve", Buda, 145 hosszú évre török kézre került. 1566-ig egymást követték a török hadjáratok, amelyek következtében az ország középső része az Oszmán Birodalom részévé vált.

Buda eleste után két évvel, 1543-ban, a törökök elfoglalták Pécset is, csak 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A hódoltságban a törökök amellett, hogy gondoskodjanak a megszállt területek katonai védelméről, meg kellett hogy teremtsék a muszlim mindennapi élet kereteit is: védművek, katonai létesítmények mellett egymás után épültek a közösségi élet keretéül szolgáló épületek, karavánszerájok, árúcsarnokok, iskolák, fürdők, kutak, dervisiskolák, s mindenek előtt a muszlim vallásgyakorlat központjai, a mindennapi közös imádság szinterei, a mecsetek és a dzsámik. Ez utóbbiakban a pénteki imát is el lehetett végezni.

A dzsámi belsejében Mekka irányát (az imádkozás irányát) a mihráb-fülke jelöli, mellette a szószék (mineber), ahonnan a szónok elmondja a pénteki prédikációt. Imádkozás közben a hívek a mihráb, így Mekka felé fordulnak.