Gázi Kászim pasa dzsámija


A Széchenyi téren álló gótikus Szent Bertalan templomot, melyet a 13. század derekán építettek a város polgárai Szent Bertalan apostol tiszteletére, a törökök lebontották, majd a köveiből dzsámit építettek, a várost 1543-ban elfoglaló Gázi Kászim pasa megbízásából. Pécs városa a majd másfél évszázados török megszállás után 1686. október 14-én szabadult fel. Az épület ma ismét katolikus templomként működik, de külső formájában megőrizte a török dzsámi formáját. A Gázi Kászim pasa dzsámija, méretét tekintve a legjelentősebb török kori emlék Magyarországon.


A 143 évig tartó török uralom megváltoztatta a város képét, Pécs keleti jellegű várossá vált.
A török hódítók hosszú távra rendezkedtek be a területen, ennek megfelelően a környezetüket is a megszokott módon alakították. Dzsámikat építettek a lélek, fürdőket a test felüdüléséért, a főutca pedig bazárrá változott. A Széchenyi téren álló gótikus Szent Bertalan templomot, melyet a 13. század derekán építettek a város polgárai Szent Bertalan apostol tiszteletére, a törökök lebontották, majd a köveiből dzsámit építettek, a várost 1543-ban elfoglaló Gázi Kászim pasa megbízásából. A kor híres utazója, Evlia Cselebi leírásaiból tudjuk, hogy a dzsámi szépsége és nagysága vetekedett Szelim szultán isztambuli dzsámijával. Pécs városa a majd másfél évszázados török megszállás után 1686. október 14-én szabadult fel, a hálaadó istentiszteletet a felszabadító csapatok is itt tartották.

Az épületben 1868 óta kizárólag keresztény istentiszteleteket tartanak, és e célból többször átalakították, de külsejében megőrizte a török dzsámi formáját. Jól felismerhetők a jellegzetes oszmán építészeti elemek: a szamárhátíves ablakok, a belső tér cseppkőboltozata és a Mekka felé tájolt fal mihrábja, azaz imafülkéje. Minaretjét a 18. században villámcsapás érte, majd a jezsuiták lebontották. Egyedülálló a dzsámi kupoláján a török félhold és a katolikus kereszt látványa. A két szimbólum egyidejű használata hivatott jelképezni, hogy a két vallás jól megfér egymás mellett. A templombelső terét az 1933-as átépítés során félköríves bővítéssel csaknem kétszeresére növelték. Diadalív és a templom múltját felidéző művészi freskók fogják össze az eltérő hangulatú térfeleket, melyeket Pécs híres festőművésze, Gebauer Ernő készített. A templom orgonája 1943-ban, az európai hírű pécsi Angster gyárban készült. A Gázi Kászim pasa dzsámija, méretét tekintve a legjelentősebb török kori emlék Magyarországon.