A Regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén. I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak.

Múltja

A vár középső szakaszán helyreállított palota falak, amelyek ablakaiból Regéci várba visszavonuló Zrínyi Ilona is gyakorta kitekinthetett
A 24 méter hosszú egykori várudvar falai előtte, ahol az ember áll, a vár kútja található
Nehéz megilletődöttség nélkül szemlélni, hogy részben ezek között a helyreállított falak között töltötte egykor gyermekkorát II. Rákóczi Ferenc
A 13,7 x 15,4m alapterületű, déli torony romjai felől jó kilátás nyílik a vár középső udvari, és az északi torony megmaradt részei felé
A vár északi, külső bástyája
Az északi és déli bástyákat egykor széles folyosó kötötte össze. A részben fedett átjáró alól a vár déli bástyája látszik
A vár északi, 10,7 x 6,8 m alapterületű lakótornya

Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13–14. század fordulója körül.

A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa.

1635-ben Eszterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg.