...A Hárag-tető kis tisztásán deres asztal, pad. Inkább állva pihentem. Az enyhén párás levegőben a messzire vitt a tekintet. Mint egy terepasztal, feküdt e-lőttem a Mátra és a Bükk köze. A falvakkal, utakkal, a jobb napokat látott üdülő telepekkel....

Többször jártunk már mi is itt a Mátrában, a Jager-üdülőben volt a szállásunk, s bebarangoltuk a környéket. Nagyon friss a levegő, s varázslatos a táj a kis üdülőfalukkal.

Mátraszentimre község Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben.

1944-ben jött létre, majd 1948-ban nyerte el mai határait. Tulajdonképpen hat, a Felső-Mátra hegyeiben szétszórtan elhelyezkedő lakotthelyből áll, ezek Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető.

A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők. Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta. Erre utal régi nevük: Ötházhuta-Mátraszentimre, Fiskalitáshuta-Mátraszentlászló, Felsőhuta-Mátraszentistván.

Az 1930-as években egy sor szállodát, szanatóriumot emeltek a Mátrában, mely hamarosan az úri középosztály körében kedvelt klimatikus üdülőhellyé vált. Ebben az időszakban épült a mátraházai, a kékestetői szanatórium, a galyatetői Nagyszálló, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanebben az időben emelték a mára jelképpé vált Három falu templomát, illetve a galyatetői templomot.

Napjaink képéhez hozzátartozik, hogy a települések jelentős része havasi jellegű legelő-és rétgazdálkodásra volt alkalmas. Szinte minden portán szarvasmarhát, lovat és kecskéket tartottak. A családok női tagjai és a gyerekek rőzsét, gombát, szedret "hecsedlit" azaz csipkebogyót gyűjtöttek és értékesítettek. A földművelést a domborzat, a köves terméketlen talaj és a közel hat hónapos tél alig tette lehetővé. Az 1970-es évek második felében központi rendelkezés tiltotta meg az állattartást, a legelők, a rétek bebokrosodtak, elgazosodtak. A ma turistája ezt szomorú szemmel látja, hiszen az aktív állattartás tőlünk nyugatra szépen zöldellő domboldalakat láttat.

Nevezetességei

Szlovák Tájház
Római katolikus templom (1980-ban szentelték fel)
A II. világháború áldozatainak emléktáblája (1999-ben állították)
Három falu temploma (1942-ben épült, Szentimrétől, Szentlászlótól és Szentistvántól nagyjából azonos távolságra található templom)
Fallóskúti Szentkút
Ágasvár (A várat először 1265-ben említi oklevél. Fénykorát a 13. és a 14. században élte.)