A Szentléleki látókövek merész mészkőszirtek szép sziklaalakzatot alkotnak és jó kilátást nyújtanak a Bükk É-i lábánál fekvő települések, Dédestapolcsány, Mályinka, Uppony felé. Tiszta időben innen a Magas Tátra csúcsai is láthatóak!

Dédesi vár, várhegy és története

A dédesi várrom Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány közelében található a Bükk hegység északi részén, a Bükki Nemzeti Park belül. Gyönyörű környezetben, egy csonkakúpszerű, 579 méter magas mészkőszirten állnak a dédesi vár XIV. századi gótikus romjai. Köztük a torony 9-10 m-es maradványai és egy víztároló medence látható. Jelenleg Magyarország feltáratlan várai közé tartozik.

Nevét egy Dedus nevû várjobbágytól kapta és a Dédes faluban lakókat is Dedus nembelieknek nevezték.
1247-ben a várjobbágyok eladták a várépítésre alkalmas Dédeskõ egy részét a Miskolc nembeli File zágrábi prépostnak és testvéreinek, akik a birtokot rövidesen továbbadták az Ákos nembeli Endrew fia Ernye bánnak aki 1254 elõtt a várat felépítette.

Dédes vára a XIII. században épült gótikus stílusban IV. Béla királysága idején, már a tatárjárás után. Első említése 1254-ből való.

Ernye bán fia István és unokái Kopasz nádor oldalán harcoltak Károly Róbert király ellen. A lázadókat a debreceni csatában legyõzték és István fiai a dédesi várba menekültek, amelyet a király ostrommal elfoglalt. 1325-ben az ostrom során rommá lett várat Károly Róbert parancsára újjáépítették. A király rendes várnagyot tartott benne.

A várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök Hasszán temesvári basa vezetésével. A várat Bárius István várnagy védte, akit még Perényi Gábor tett meg posztjára várnaggyá. Noha 15 napig bámulatos ellenállással sikerült védeni a várat az óriási túlerővel szemben, a fogyatkozó készletek mellett egyetlen esély maradt: a menekülés. Bárius várnagy a megmaradt puskaport a vártorony alá hordatta össze, majd a vár elhagyása után egy hosszú kanóc segítségével a betörő törökökre robbantotta az építményt, amely 400 török katona sírjává vált. Hasszán basa bosszúból a vár megmaradt részét is leromboltatta, és innentől kezdve egészen napjainkig a dédesi vár mint „castrum dirutum", romvárként van nyilvántartva.

A vár egy bástyájának sarokfalai még láthatók, illetve az egykori erőd helyén több helyen várfal maradványok tűnnek elő a bokrok közül. Ezek állapota igencsak leromlott.

A megmaradt egyetlen bástya romjain az Ózdi Kohász Sport Egyesület Természetjáró Szakosztálya 1967-ben emléktáblát helyezett ki, amely a vár pusztulásának 400. évfordulójának állít emléket.


A csodálatos kilátásért és a szép környezetért érdemes megmászni a meredek sziklákat