A tarpai Nagy-hegy tengeralatti vulkáni tevékenység következtében alakult ki. Valószínű, hogy a hegyet felépítő két ág metszésvonalában – a bányaudvar- helyén működött több millió évvel ezelőtt a vulkáni kürtő. Az eltelt évmilliók alatt a hegy puhább kőzetanyagai lemorzsolódtak, s végül csak a kemény maradt meg.

A TARPAI HONFOGLALÁS KORI TEMETŐ FELTÁRÁSA

1975-ben a tarpai Nagy-hegyen pinceásás közben egy honfoglalás kori – több mint ezer éves – női sír látott napvilágot. A sírból előkerült tárgyak alapján az itt élő közösség egyik előkelő tagját temették el. Már korábban is sejteni lehetett, hogy minden bizonnyal nem egy magányos sírról van szó, hanem kell lennie egy temetőnek is a hegy oldalában.

Ennek kiderítésére 2012 júliusában a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai öt napon keresztül kutattak a korábban megtalált sír melletti parcellán a tulajdonosok beleegyezésével.

Az ásatás során egy honfoglalás kori férfi sírját tárták fel.

Az előkelő harcost fejjel nyugatra tették a sírba, lábaihoz rakták lovának koponyáját a lábcsontokkal együtt. Mellette került elő a két kengyel, a zabla, valamint a nyereg felerősítésére szolgáló hevedercsat. Bal oldalán nyíltegez maradványait fedezték fel, melyben több nyílcsúcsot is találtak. Alatta, a bal kézfejnél egy ezüstgyűrű látott napvilágot, s hasonló került elő a jobb kézfejnél is. Ruházatát négyszögletes, aranyozott ezüst kaftánveretek díszítették. Ugyanilyen anyagból készültek az öv veretei is. Különösen jelentős dolognak számít, hogy igen jó állapotban maradt meg a férfi bőrből készült öve, de a mellkasi részen is sok szervesanyag-maradvány őrződött meg a föld alatt.

A sírban az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb honfoglalás kori leletegyüttese látott napvilágot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről. A leletek a nyíregyházi Jósa András Múzeumba kerültek, s megkezdődött a tárgyak restaurálása. Az intézmény tervei szerint a kutatást a jövő év folyamán folytatni kívánják, bízva abban, hogy további érdekes leletek látnak napvilágot a területről.

Munkánk során több típusú szkennerrel vizsgáltuk a sírból „in situ” helyzetben felszedett leleteket. Egyes tárgyakat fotó 3D technológiával is felmértünk. Az elkészült 3D modellekből interaktív 3D-s felületet fejlesztünk, melyekben az egyes tárgyakról, tárgy típusokról további szakmai információk olvashatók.
A lepusztult, romvulkánná alakult hegyet a jégkorszak hideg szelei az általuk szállított hulló porral valósággal eltemették. A kiülepedő porból képződött lösz az északi oldalon véknyabb réteget alkot, a déli oldalon azonban eléri a több méteres vastagságot is. Ebbe a lösz takaróba vágják évszázadok óta borospincéket a tarpai emberek. Ma a lankás déli lejtőt szőlőültetvények és gyümölcsök, apróbb présházak alkotják.