“Üdvözlégy Istenszülő Szűz Mária, malaszttal teljes, az Úr van teveled, áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a Te méhednek gyümölcse, mert szülted nekünk Krisztust, az Üdvözítőt, a mi lelkünk Szabadítóját.” (Nagyböjti tropár)
Az eredeti kép mérete 50x70 cm, temperával jávorfára festve készült.
Fél alakban ábrázolja Máriát, aki bal karján tartja a Kisdedet.
Fejük körül díszes dicsfény található, arcuk mellett az "Isten Anyja" (MT QU) és "Jézus Krisztus" (IS CS) szövegek görög betűs rövidítése olvasható.
Mária bíbor színű felsőruhát visel, fején és jobb vállán látható két csillag, a harmadikat a Gyermek takarja. Jobb kezével Fiára mutat. Jézus jobb kezét áldásra emeli, baljában háromágú, liliomszerű virágot tart.
A nyakában görög keresztet visel.
A kép felső sarkaiban egy-egy kerub látható.
A kegykép fölött van az Atyaistent és a Szentlélek galambját ábrázoló kép Spisák Gyula munkája, valószínüleg az eredeti barokk kép másolata.
A két oldalsó , a zenélő angyalokat ábrázoló kompozíciókat Petrasovszky Manó festette.
Évszázadok óta betölti a kép hivatását, hogy a búcsúkra érkező megfáradt, fájdalommal megterhelt, szívében sok szomorúságot hordozó embereket megvigasztalja.
Hányan futottak már ide oltalmat kérve anyai palástja alá?
Hadak kegyetlenkedései, járványok pusztításai, kíméletlen szegénység, sajgó testi bajok, mélybe hasító lelki fájdalmak miatt.
Pillantása gyógyít, könnyei új reményt ébresztenek.
A vigasztalás szentélye lett e hajlék, a pócsi kegytemplom.
A kegykép másik hivatása volt, hogy a hitre vigyázzon, óvja gyermekeit a vallási eltévelyedésektől.
A hitetlenség évtizedeiben az Istenszülő hívott össze, hogy Fiát imádva, a közösségben megerősödve legyen erőnk a megpróbáltatásokban.
Aki kívánkozott a Könnyező Szűz Anyához, egy sem veszett el, mert azok a könnyek nem hullhattak hiába.
Kommentáld!