A főként Gyergyószentmiklós környékének néprajzi emlékeit bemutató Tarisznyás Márton Múzeumot a város egyik önmagában is muzeális értékű épületében, az 1770–1778 között épített Vertán-házban rendezték be

A gyűjtemény története

A gyűjtő munkát az 1950-es évek elején kezdte el néhány lelkes, (többnyire gyergyói) értelmiségi, illetve és művész:

Csiby Andor,
Bálint Ákos,
Karácsony János és társaik.

Munkájukat Kolozsvárról és Marosvásárhelyről is többen támogatták, így például

Vámszer Géza és
Kovács Dénes.

A múzeum első alkalmazottja, illetve vezetője a fiatal történészhallgató Tarisznyás Márton (1927–1980) lett; ő élete végéig szolgálta és vezette a múzeumot, szenvedélyesen gyűjtötte a gyergyói nép múltjának emlékeit, amiket szakszerűen feldolgozott, kiállított és közkinccsé tett.

A gyűjteményt 1962-ben költöztették mostani helyére. A múzeum 1992-ben vette fel Tarisznyás Márton nevét.

A múzeum kiállításai

Néprajzi gyűjtemény

A figyelemre méltó gyűjtemény átfogó, színes képet vázol fel a gyergyói jellegzetességekről. Tarisznyás Márton gyűjtő- és kutatómunkáját dicsérik a fakitermelés és fafeldolgozás módozatait szemléltető tárgyak.

A népviseletek kiállítását 2006 decemberében nyitották meg. Nemcsak a székely falvak sajátos és eredeti viseleteit mutatják be, hanem a környéken élő románok és csángók ruházatát, a természetes textíliák hagyományos feldolgozásának eszközeit és termékeit is.

A múzeum udvarán helyeztek el több más nagyobb, a népi építészethez és technikához kötőd, az épületben látható kiállításokat kiegészítő tárgyat. A 2010-ben még csak szervezett szabadtéri kiállításon régi parasztházakat, malmokat, gépeket, járműveket, egyéb szerkezeteket kívánnak bemutatni.

A másik fontos gyűjtemény a gyergyószentmiklósi Elekes Vencel

A Vertán-ház

A barokk stílusú, műemlék örmény kereskedőházat 1770–1778 között építette Vertán István építész. 1820-ban (1821-ben?) vásárolták meg az osztrák hatóságok, és itt rendezték be a Nemes Első Székely Gyalog Regiment gyergyói zászlóaljának parancsnokságát. 1849 tavaszán Gál Sándor, a csíki forradalmi csapatok parancsnoka itt tartóztatta le Csernikó őrnagyot és a székely határőrezred osztrák kiképzőtisztjeit, lehetővé téve, hogy Gyergyó lakossága ismét a forradalom ügye mellé állhasson. 1849 után erdészeti-, majd adóhivatal lett, 1961 óta Városi Múzeum.