Erikánk Erdélyben kirándult, egy zarándoklaton, s küldte a szép fotókat róla.
Köszönjük szépen!

A Békás-szoros a Gyilkos-tó közvetlen folytatásaként a Békás patak felső szakaszán kialakult kanyon. A Keleti-Kárpátok legszebb, legimpozánsabb harántvölgye. A völgy délnyugat-északkelet irányban szeli át a hegyek kristályos paláira települt tekintélyes vastagságú triász-jurakori mészkőrétegeit. A szorost strázsáló sziklafalak a kőzet eróziója, ismételt szeizmikus mozgások és a karsztosodást jellemző folyamatok nyomán keletkeztek. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás medre felé, 200-300 méter magas falakat alkotva.

A környező hegycsúcsok átlagmagassága 1300 m. A Kiscohárd 1352 m, a csíki Bükk 1267 m, a Szurdok tető 1250 m.

A mellékpatakok szurdokvölgyei, mint: a Kupás, a Lapos és a Kisbékás szurdoka - szinte járhatatlanok, szépségük vetekedik a Békási-szoroséval. Torkolatuknál különálló sziklabércek is képződtek. Ezek közül a leghíresebb az Oltárkő, magassága 1154 méter. Az Oltárkőt nyugatról a vízesésekkel tarkított vad Lapos szurdoka határolja, míg déli sziklafala a Békási-szorosra néz. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek.

A Békási-szoros sziklafalai tele vannak repedésekkel, ismeretlen barlangjáratokkal, kürtőkkel. Egyetlen nagyobb, járható barlangja a Hóvirág-barlang (Peştera Munticelu).

A szoros teljes hossza 5 kilométer, sziklabércein, a sziklák hasadékaiban, a sziklapárkányokon és kőgörgetegein számos ritka és őshonos (endemikus) növényfaj él.

Sehol a Kárpátokban nem olyan szembetűnő az erdei fenyő (Pinus silvestris) igénytelensége a táplálék és éghajlat iránt mint éppen itt, a Békási-szorosban. A kopár sziklákon is megélő erdei fenyő mintegy száműzöttnek tűnik abból az erdőből, amelyből a lucfenyő kiszorította. Ők a Békás-szoros igazi őrei.

De itt él a nehéz szagú boróka (Iuniperus sabina) is, amely azonos a mediterrán borókával. Levelei pikkelyesek, nem tűlevelűek. A Békási-szoros növényritkaságai közé tartoznak tiszafa ligetei is.

Lágyszárú növényei közül említésre méltó a Minuartia laricifolia (kőhúr fajta), az Astragalus Römeri és az Astragalus pseudopurpureus (ritka csüdfű-félék), de ezeket nevezik bókának is (!), a Melandrium zawadskii (mécsvirág faj), a Sempervivum simankainum (kővirágfaj), a híres és ritka Leontopodium alpinum (havasi gyopár) és az Iris gürtleri (törpe nőszirom).

A Békás-szoros védett állatai közé tartozik a Fogarasihavasokból áttelepített zerge (Rupicapra rupicapra), amely igen jól alkalmazkodott a szurdokvölgy vad, járhatatlan sziklás környezetéhez.

A Békás-szoros védett területe 2128 hektár.

Válasz