Bechtold István (Kőszeg, 1927. szeptember 29. – Kőszeg, 1991. május 9.) ornitológus, solymász.

Édesapja, Bechtold Jakab a természetrajzi szertár őre volt a kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézetben.

Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Görgey Artúr Hadapród Iskolában kezdte el, de nem fejezhette be. A második világháború utolsó hónapjaiban az evakuált iskolával Németországba utazott ugyan, hazatérve azonban nem folytathatta tanulmányait, és az új rend képviselői más módokon is megkeserítették életét.

Fizikai munkásként a kőszegi Latex-, Posztó- és Nemezgyárban helyezkedett el, ahol csoportvezetőségig vitte, és nyugdíjba is onnan ment.

Madártani szervező és tudományos munkásságát ezzel párhuzamosan, végig amatőrként végezte. Főleg Kőszeg környékének madárvilágát kutatta, de csak a legjelentősebb eredményeit publikálta. Madárkórházában sérült madarakat ápolt.

Külső munkatársként a szombathelyi Savaria Múzeumnak is dolgozott; most ez az intézmény őrzi száznál is több madárpreparátumát. Ő készítette el a Kőszegi Tájvédelmi Körzet élővilágának első összegzését.

Kiválóan rajzolt, egyebek közt rengeteg karikatúrát is. Élete utolsó évtizedeiben Szent György napján ő festette Kőszeg egyik leghíresebb relikviájába, a Szőlő Jövésének Könyvébe a legjellegzetesebb szőlőfajták egy-egy hajtását.

Karikatúráival a város polgárainak állított görbe tükröt. Kiállítása 1979. december 18-án nyílt meg Kőszegen, ahol 95 darab képben mutatta be a kőszegi embereket: orvosokat, idős tanárokat, sportolókat, iparos mestereket, utcaseprőket, plébánost vagy épp vendéglőst felvonultatva a rajzaiban.

Tudományos tisztségei

A Magyar Madártani Egyesület solymász szakosztályának elnöke;
A Magyar Madártani Egyesület Chernel István kőszegi csoportjának alapító elnöke (1974);
A Magyar Madártani Egyesület választmányának tagja.

Fontosabb művei

Adatok a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) költésbiológiájához (Aquila 73-74, 1967, 161–170);
A Kőszegi Tájvédelmi Körzet élővilága (Vasi Szemle, 36, 1982, 207-214);

Emlékezete

Vig Károly, 2000: A Nyugat-magyarországi-peremvidék állattani kutatásának története (Szombathely). Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Bp., 2002. 72. p.

Madártani és meteorológiai megfigyeléseivel megtöltött naplóit a kőszegi Városi Múzeumban, illetve a Magyar Madártani Intézet könyvtárában őrzik.

Kitüntetései:

Széchenyi István emlékplakett (1982),
Gáyer Gyula emlékplakett (1991, posztumusz).

Halála után Kőszeg díszpolgárává választották.

Róla nevezték el az Őrségi Nemzeti Park Kőszeg keleti részén, a Chernel-kert Arborétum mellett kialakított látogatóközpontját, ahol egyúttal (Chernel Istvánnal és Horváth Ernővel közös) állandó életmű-kiállítását is berendezték.