Nagyon szép templom!

Válasz

Köszönöm a kommentet Zsuzsi-

Válasz

A ma is látható kálváriatemplom építését 1729-ben kezdték meg Pállfy Miklós nádor és más főurak, tovább az Agónia Társulat adományaiból, de a gyűjtöttek a nemes célra a környező helységekben is. Befejezésére 1735-ben került sor. A templom mellé egy remetelak is épült, kertjét és az abban lévő kutat kőfallal vették körül. A templomhoz vezető lépcső 1775-re készült el.

Letelt az ideje a Lósy-féle stációs kereszteknek: 1763-ban állították fel az új keresztutat, stációit soproni mester faragta. A kő-domborműveket a kápolnához vezető út mentén állították fel. Ezek a stációképek egy évszázadot meghaladóan szolgálták a híveket. 1890-ben bontották le, hogy helyükbe a Ludwig Schöne által tervezett állomásokat állítsák fel. Sor került egy un. indító kápolna felépítésére is (1891), ebben Hanely Antal festményét helyezték el, Szent Donátot ábrázolja. Nem sokkal az állomások felállítása után, 1895-ban a stációkba öntött, gyárban készült domborművek kerültek, a feleslegessé vált régi reliefeket pedig a kápolna körítőfalába, és a remetelak oldalába falazták be. A kálváriát 1730-tól a jezsuita szerzetesek óvták-gondozták a remete segítségével, a rend feloszlatása után a feladatot a város vette át.

A barokk kálváriatemplom érdekessége a homlokzat kialakítása, amely a három torony egyvonalba történt elhelyezésével igazi látványosság. A két szélső, alacsonyabb, hengertestű torony közrefogja a magasabb középső, négyzetes formájú, hagymakupolával fedett tornyot, amely az oromzat közepén ül. A szélső tornyok közti összeköttetést a kétszintes oromzathoz voluták és a tagolt párkány közvetíti. Kiszámítottan hatásos az ablakok, vakablakok elrendezése is, utóbbiak inkább szoborfülkék, mint ahogyan azt a vasalt, egy-egy kétszárnyú templombejárat közötti fülke elhelyezése feltételezni engedi. A templomhoz széles, mellvédes lépcsősor vezet, az alsó posztamensen egy-egy rossz megtartású angyalszobor, a baloldali angyal kendővel könnyeit törölgeti. Ez az angyalmotívum megismétlődik a templomtól jobbra elhelyezkedő Fájdalmas Szűz kápolna bejáratánál. A lépcső tetején, baloldalon Szent Péter szobra, jobbra a stációból ismert szenvedéstörténet egyik mozzanata, a Veronika kendője látható szoboralakba formázva. A templom a barokk kor szokása ellenére letisztult formájú, minden díszítés nélküli, hatásosságát elhelyezése és építészeti formája adja. (Szőnyi, 1934, 213). A főhomlokzat előtt három feszület áll. Krisztus keresztje alatt Szűz Mária és Szent János apostol színes, barokk szobra látható. (Boda-Gácsy 1998, 46 Mária Magdolna szobrának jelenlétét is jelzi, a szimmetrikus elhelyezés viszont nem engedi feltételezni).

A templom egyhajós, félkörívvel záródik, szentélye kétszakaszos. A tornyok mögött egy-egy félköríves apszisú, ívelt kápolna csatlakozik a négyszög alaprajzú hajóhoz. A szentély két oldalához boltozatos illetve síkfödémű terek épültek. A kálváriatemplom egyik tornyát és héjazatát 1870-ben villámcsapás sújtotta. 1947-ben gyújtogatás következtében belseje kiégett. Utoljára az Országos Műemléki Felügyelőség végeztetett a templomon helyreállítást (1971).

A kálváriatemplom lépcsője melletti falba temették az első templomgondozó remetét, az utolsó kegyes férfiú a Fájdalmas Szűz kápolnája mögött lelte meg örök nyugodalmát. (Lelkes, 1943, 21). Emlékét névtelenül a kápolna apszisa mögötti kovácsoltvas kereszt, és a falba illesztett német nyelvű felirat örökíti meg. ("Ahol legszívesebben tartózkodott, nyugszik teste. Lelke az égben, porhüvelye Isten házában.")

A második világháború utolsó előtti évében a törvénytelen nyilas kormány miniszterelnök-helyettese vette át a Szent Korona őrzésével, menekítésével összefüggő feladatokat. Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrség parancsnoka és helyettese, esküjének megfelelően kötelességszerűen a korona mellett maradtak, így kénytelenek voltak a miniszterelnök-helyettes utasításait végrehajtani. A koronaláda többszörös helyszín-változtatást követően 1944. december 6-án megérkezett veszprémi őrző helyéről Kőszegre. A bombázások miatt azonban nem tartották biztonságosnak a várost, és három hét múlva átvitték Velem községbe, ahol egy 250 személy részére kialakított óvóhelyen őrizték. A földalatti őrzőhely fűthetetlen volt, nem felelt meg az őrzési előírásoknak. Közben Kőszegen a Kálvária hegy lábánál téglából, betonból óvóhelyet építettek és visszavitték 1945. március 18-án a koronaládát, a koronázási palástot és az időközben odaérkezett Szent Jobbot. A Szent Korona magyarországi tartózkodása 1945. március 27-én befejeződött, hogy azután az Amerikai Egyesült Államok 1978. január 5-én visszaszolgáltassa a magyar nép birtokába.

Válasz