Ausztrália természetföldrajzi értelemben, azaz az összefüggő szárazulatok kiterjedését tekintve a legkisebb jelenkori kontinens. Legek kontinense: legkisebb, legalacsonyabb, legidősebb, legszárazabb, leglefolyástalanabb, legjégtelenebb (jégtakaró mentes), legkülönösebb állat- és növényvilággal rendelkezik, legtávolabbi (Európához képest), legutoljára felfedezett lakott kontinens.

Élővilág, természetvédelem

Ausztráliának a világon egyedülálló növény- és állatvilága van, mert a kontinens évmilliók óta elkülönült a többi kontinenstől. A jelenség oka a kontinens történelmében keresendő.

A földrész egykor Ázsia keleti részével volt összekötve, melytől úgy 50 millió éve vált külön – ennek nyomán keletkezett a Maláj-félsziget tengerbe nyúló földnyelve.

Abban az időben háromféle emlőscsoport népesítette be Földünket: a tojással szaporodó kloákások, az erszényesek és a méhlepényesek. A kloákás és az erszényes emlősök 50 millió évvel ezelőtt érkeztek Ausztráliába, még mielőtt a tenger végképp elválasztotta volna az ázsiai földrészről.

A végeláthatatlan síkságokat kenguruk népesítették be, és itt telepedtek le a kisebb erszényesek:

a közönséges vombat és a patkánykenguru is, melyek a talajba vájt alagutakban közlekednek.

A leginkább az európai farkasra emlékeztető tasmán tigris a nagyragadozó szerepét töltötte be, a tasmán ördög funkciójának a kontinensünkön honos menyétféléké (nyest, hermelin...) felel meg.

Az északi erdők fáit a kuszkuszok, a koalák és az erszényes mókusok népesítenek be. Ez a Földön egyedülálló, gazdag állatvilág veszélybe került.

A gyarmatosítók különféle állatokat telepítettek be: a prériket elpusztító nyulakat és a birkákat, melyek Ausztrália szárazabb vidékeire űzték a kengurukat. A macskák és rókák megjelenése nyomán a zsírfarkú erszényescickányt, a vombatot és az közönséges erszényesnyulat hamarosan a kihalás fenyegette.A

Ausztrália különleges növényei közül ismeretesek az eukaliptusz-fajok, amelyek egyes fajtának a leveleit a koalák előszeretettel fogyasztanak, valamint az akácia-félék és a kefevirágok. Valamely ausztráliai növényfaj jellemzője, hogy rendkívül fényigényes.

Nemzeti parkjai

Ausztrália egy egész kontinens, hatalmas kiterjedésű érintetlen területekkel. A szövetségi és tagállami kezelésben lévő, összesen 560 nemzeti park az ország területének 7,55%-ára terjed ki.

Természeti világörökségei

Ayers-Rock (Uluru) sziklatömbje
Twin Falls vízesés a Kakadu Nemzeti Parkban

Az UNESCO az alábbi területeket tekinti természeti világörökségnek:

Fosszilis emlősök lelőhelye: őslénytani szempontból a legjelentősebbek közé tartozik a világon.
Fraser-sziget: a világ legnagyobb homokszigete. Trópusi esőerdő borítja.
Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumai - Ausztráliának a Gondwanai esőerdői: vulkanikus kráterekben kialakult esőerdők.
Nagy-korallzátony: a Föld legnagyobb korallzátonya.
Kék hegyek: homokkő fennsíkon eukaliptusz erdő.
Heard-sziget és McDonald-szigetek: érintetlen terület őshonos növény- és állatvilággal.
Lord Howe-szigetcsoport: elszigetelt óceáni terület sajátos élővilággal.
Macquarie sziget: a szigeten megfigyelhető geológiai képződmények érdekesek.
Purnululu Nemzeti Park: karsztvidék.
Shark Bay: egyedülálló élővilág, igen ritka tengeri emlősök.
Queensland nedves trópusi tája: trópusi esőerdő.
Kakadu Nemzeti Park: mangroveerdők.
Tasmania vadonja: jég által kialakított tájon mérsékelt égövi esőerdő.
Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park: Ausztrália belső sivatagában, különleges földtani képződmények között, ősi társadalomban élnek emberek.
Willandra-tóvidék: tavak és homok vidékén rendkívül régi emberi leletek.

Válasz