Jánostól a Anne De Montmorency.kastély pompázatos termeről kaptunk felvételt...
köszönjük szépen !

Válasz

Anne de Montmorency (Chantilly, 1492. március 15. – Párizs, 1567. november 12.) Montmorency első hercege, Franciaország pairje, marsallja, később udvarmestere és connétable-ja, a 16. századi francia politika meghatározó alakja volt. A francia vallásháborúkban a katolikus párt egyik vezetőjeként szerepelt, de művészetpártolásáról is ismert: támogatását élvezte a reneszánsz alkotói közül többek között Jean Bullant építész és Bernard Palissy ötvös, zománcos, üveges, író és tudós.

Apja, Guillaume de Montmorency (1453 k. – 1531) több királyi kastély kormányzója és a pénzügyek ellenőre volt, és elkísérte VIII. (Nyájas) Károlyt 1494–1497-es itáliai hadjáratára. Édesanyja, Anne Pot Rochepot kastélyát hagyta rá.

A Montmorency-gyermek, noha fiúnak született, keresztanyja, Bretagne-i Anna királyné nevét örökölte. Az ifjú Anne az amboise-i királyi kastélyban nevelkedett, együtt a trónörökös I. Ferenccel. Már fiatalon részt vett az itáliai háborúkban: 1512-ben a ravennai, 1515-ben a marignanói csatában is küzdött. Tehetsége igazán Mézières Pierre Terrail de Bayard-ral közösen irányított védelménél (1521) és Novara 1522-es bevételekor mutatkozott meg. Ez utóbbi juttatta marsalli ranghoz. 1525-ben fogságba esett a paviai csata során, majd miután kiváltották, fontos szerepet játszott az I. Ferenc és V. Károly közti első háborút lezáró 1526-os madridi béke megkötésében. Ugyanekkor nyerte el az udvarmesteri címet és Languedoc kormányzói székét. A francia királyfiak szabadulását eredményező 1529-es cambrai-i egyezmény (a „hölgyek békéje”) is javarészt az ő érdeme. Montmorency arra törekedett, hogy garantálja a Francia Királyság biztonságát, ezért békepárti politikát folytatott a császárral és a pápasággal szemben. 1533-ban így Marseille városában I. Ferenc VII. Kelemennel tárgyalt.

Ferenc azonban hívével ellentétben katonai babérokra vágyott. Montmorency a kiújuló hadakozásban 1536 során sikeresen védelmezte Provence-ot, amit a király 1538-ban a connétable-i ranggal jutalmazott. Ezt követően tekintélyének köszönhetően megszervezhette a király és III. Pál pápa 1538-as nizzai, valamint V. Károly és I. Ferenc 1540-es Aigues-Mortes-i találkozóját. Ferenc azonban kegyencei (így Anne de Pisseleu) hatására hamarosan szakított a békülékeny politikával, ami 1541-ben Montmorency kegyvesztettségéhez vezetett. Montmorency ekkor visszavonult, és kastélyai szépítésével, a chantilly-i könyvtár fejlesztésével és numizmatikai gyűjteményével foglalatoskodott – ez utóbbi szolgált később a Francia Nemzeti Könyvtár Cabinet des Médailles-ának alapjául.

Válasz