Közzétette: galafer50, dátum: 2012.11.19.

Szekszárd, Tolna megye székhelye, a szekszárdi borvidék központja. A fotókat nyár végén készítettem a városban, amely meglepett szépségével, patinájával, a sok látnivalóval.
Szekszárdot 1015-ben említik először. Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) 1061-ben ő alapította a bencés apátságot, itt is temették el. Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.
A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.
A 18. században Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult — ekkor épültek fel középületei: -a városháza, - a megyeháza, - kórház, - több templom.
A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart.
Szekszárd nevezetességei:
A XI. században I. Béla király apátságot alapított itt, ennek romjai ma is láthatók a klasszicista stílusú volt megyeháza udvarán. Az épület külső udvarán található a díszes Borkút.
A copf stílusú római katolikus templom Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma (1805). A barokk Szetháromság szobor az 1738-40-es pestisjárvány emlékét őrzi. A Szent János- és Szent Pál-kápolna 1760-ban épült. A Béla teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le. Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. Babits Mihály szülőházában Emlékmúzeum működik, az udvaron a költő bronz-szobra fogadja az ideérkezőt. A Zöldkút teret, ahol Garai János szobra áll, 1881-ben nevezték el Garay térnek. Legismertebb művének fő alakja Háry János (Az obsitos). A szobor alkotója: Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház.
PROMÉTHEUSZ-PARK: A névadó szobor környezete hazánk egyetlen olyan tere, melyet a szobrász - Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész - a saját elképzelései szerint alakíthatott ki művéhez. Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne.
A városban több kiemelésre méltó látványosság található. MILLECENTENÁRIUMI EMLÉKMÛ, MILLENNIUMI TÖRTÉNELMI PANNÓK, 56-os EMLÉKMÛ, MILLENNIUMI KAPU, stb.
A Séd-völgyében elnyúló városrész és a szőlős lankák határán áll a Remete-kápolna, régi búcsújáró hely.