Közzétette: odimix1 , dátum: 2012.03.24.

emerged by the mid-18th century. As a part of the restorations and decorative extensions at the end of the 19th century, the Fishermen’s Bastion and the decorative stairways were built. The battles in 1944-45 were no smaller than in the Turkish era. The restored Castle District is a cultural, arts and tourist centre.As well as the major museums housed in the Royal Palace, there are numerous interesting collections and some fine galleries in the Castle District. This is where you can find Budapest Hilton Hotel, which is probably the most beautiful member of the Hilton chain. A speciality of the Castle District is Budapest’s oldest pastry shop the Ruszwurm founded in 1827 (I. Szentháromság u. 7.). The area offers plenty of aristocratic and middle-class restaurants, pastry shops, cafeterias, night clubs and casinos.
Cars are not allowed to enter the Castle District. Bus 16, 78 Várbusz, Funicular.

Kelták és rómaiak is lakták a vidéket. A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre. A falakon belül gyorsan fejlődött a királyi település. Templomok, házak, újabb palotarészek születtek. A királyi várpalota I. (Nagy) Lajos (1342-82), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-90) uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus, majd reneszánsz stílusban. A fellendülés Hunyadi Mátyás uralkodása alatt tetőzött, aki a reneszánsz művészetek és a tudomány messze földön híres udvarát teremtette itt meg.

A török hódítók azonban 1541-ben elfoglalták, és 150 évig müezzin hívta imára a hajdani Nagyboldogasszony-templom tornyából Allah híveit. A várért vívott csaták miatt a lakóházak többsége csak részleteit - bár jelentős részleteit - őrzi a török előtti időknek. Az 1686-os végső ostrom idején a királyi palota alatt fölhalmozott lőpor robbanása elpusztította a palotát és a vár nagy részét is. A XVI-XVII. századnak is csak kevés emléke maradt e helyen: Abdurrahman, az utolsó budai török kormányzó sírjele, a Várhegy oldalában török temető, illetve a török fürdők mutatják, hogy egykor más uralta ezt a vidéket.

Az osztrák közreműködéssel felszabadult, és immár osztrák császár uralma alá tartozó Buda lassan állt talpra. A törökök kiűzése után az épületek helyreállítása az akkor divatos barokk stílusban történt, a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek fölhasználásával. Barokk stílusban építették újjá a várpalotát is a XVIII. században, majd 1896 és 1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kibővítették. Ebben a palotában király tartózkodott, de sosem lakott. A mai épületek, melyek a Világörökség részét képezik, ezt az arculatot őrzik.

A XIX. században született meg a Sikló, ami megkönnyíti a feljutást a várba, ekkor épült a Sándor-palota, a Mátyás-templom mai formája és a Halászbástya is. A XX. század háborúi nyomán néhány hónap alatt váltak rommá sok évszázad műalkotásai. Azonban régi arcvonásokkal új épületek emelkedtek, és lettek helyszínei új szerepköröknek. Így lett a királyok rezidenciája mára otthona a tudománynak és a művészeteknek. Maga a vár pedig olyan élő, izgalmas, sokrétű és szórakoztató együttes, amely mindig ad valami okot arra, hogy meglátogassuk