A 40 éves Bükki Nemzeti Park történetében eddig nem tapasztalt természeti katasztrófa történt 2017. áprilisában. A Bükköt ellepő óriási hó nem csak az itt élő embereket érte váratlanul, hanem a hegység már tavaszi lombba borult erdeit is- növényestől, állatostól. A károsodott erdők mielőbbi helyreállítása a cél.

Az utóbbi időben egyre enyhébb tél végi időjárás észrevétlenül fordult tavaszba. Az ilyenkor megszokotthoz képest aszályosabb volt az időjárás, hosszabb ideig nem hullott csapadék. Ezt pótolta a természet áprilisban, egyszerre, hó formájában. Az április 19-én lehullott óriási mennyiségű hó nem csak az itt élő embereket érte váratlanul, hanem a Bükk már tavaszi lombba borult erdeit is. A vizes hó jobban megtapadt a kilombosodott fák ágain, melyek a nagy terhelés alatt letörtek. A folyamatos havazás okozta hatalmas súly miatt gyökerestől fordultak ki a fák, néhol egész erdőrészek dőltek le. A közutak egy éjszaka alatt járhatatlanná váltak, egész települések lettek megközelíthetetlenek, megszűnt az áramellátás.  

Április 20-án reggel a Katasztrófavédelem a Természetvédelmi Őrszolgálat segítségét kérte a rendkívüli helyzet megoldásában. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai napokon keresztül, megfeszített erővel vettek részt a kárelhárítási mukálatokban és az utak szabaddá tételében. A nagy mértékű dőlések miatt jelenleg még azt sem tudjuk, hogy pontosan hol és mekkora mennyiségű fát, erdőt érint ez a hótörés.

A beköszöntő hideg időjárás, a sok kidőlt fa és a nagy mennyiségű hó jelentős problémát okozott jónéhány korán költő madárfajnál és ezek élőhelyein is. Míg az erdő néhány héttel ezelőtt madárdaltól volt hangos, a későbbiekben leesett hóval borított tájon szinte néhány éneklő erdei pintyen és feketerigón kívül nem lehetett hallani semmit, csendes volt az erdő. A már a fészkeken kotló énekes-, fekete- és léprigók utódai elpusztultak, ugyanígy a már fiókás cinegék költése is meghiúsult sok helyen. Ennek oka az, hogy a havas területen nem volt lehetőségük megfelelő mennyiségű táplálékot keresni. Az örvös légykapók táplálék hiányában lehúzódtak a hegység hóval nem borított területeire. Ezeknél a fajoknál feltehetőn pótköltések lesznek csak, amennyiben a későbbiekben lesz megfelelő mennyiségű táplálék számukra. Ez jelentős hatással lesz költőállományukra is a hegységben.

A nagyméretű gallyfészkekeben költő fajok esetében több helyről van információnk, hogy a már lakott egerészölyv vagy holló fészek kidőlt, emiatt fiókák és tojások pusztultak el.

 Így tarolt az áprilisi hó a Bükkben
A képre kattintva galéria nyílik.
A hó mellett komoly problémát jelent, hogy 6-700 méteres magasság felett szinte az összes lomb lefagyott a fákon, így az énekesmadarak táplálékbázisa veszélybe került, mivel a táplálékuk jelentős részét kitevő hernyók a lombhoz kötődnek. Amíg újból ki nem hajtanak ezek az erdők, az énekesmadarak számára csak minimális táplálék lesz elérhető, így sajnos költésbe sem fognak addig kezdeni.

Kirándulás, túrázás előtt érdemes tájékozódni.

A közutak, erdei utak, turistautak, valamint az erdőben található épületek felszabadítása, kármentesítése hosszú időt vesz igénybe, az erdőtömbök belsejében keletkezett hótörések fölvételezése pedig csak ezután lesz lehetséges. Ezért amíg ez a feladat nem fejeződik be, addig nem lehet pontosabb információt tudni sem az erdők belsejében futó utak, turistautak állapotáról, sem pedig mindezek természetre gyakorolt hatásáról. 

A károk teljes felméréséig csak alapos tájékozódás után érdemes a Nemzeti Park erdeiben sétát, túrát tervezni. A Bükk jó néhány kiépített tanösvénye biztonságosan járható, de a turista utak jórészén balesetveszélyes, néhol akár életveszélyes is lehet a túrázás. A hótörésekkel kapcsolatos további információkról, a biztonságosan járható tanösvényekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján és facebook oldalán lehet érdeklődni.

A károsodott erdők mielőbbi helyreállítása a cél 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a magyar erdőket ért áprilisi fagykárokról egyeztetett az Országos Erdészeti Egyesület vezetőivel. A fagy és hókár mintegy 70 ezer hektárt érintett. A leginkább sújtott Bükk-hegységben közel százezer köbméter kidőlt fa és letörött ág hever. A gyors kármentesítéshez szükséges az illetékes hatóságok hatékony segítsége az erdőgazdálkodók számára, hogy a nyári időszakban is el lehessen végezni a károsodott faanyag elszállítását. Ennek hasznosítása lehetőséget teremt arra, hogy a szociálisan rászorulókat időben, még a fűtési szezon kezdete előtt ellássák tűzifával. 

A miniszter és az Országos Erdészeti Egyesület vezetői a 150 évvel ezelőtt alapított - így az egyik legrégebbi hazai egyesület - Wagner Károly Szakkönyvtárában tanácskoztak. Ebben a könyvgyűjteményben számtalan páratlan, muzeális értékű levéltári anyagot őriznek. Köztük korábbi évszázadok erdészeti jogszabályainak eredeti dokumentumait, és olyan szakkönyveket, mint például Vadas Jenő „Az akácfa monográfiája” című évszázados művét, amit az erdészeti szakíró Herman Ottónak ajánlott. A legnagyobb erdészeti civil szervezet könyvtára nemzeti kincs, a régi kiadványok összekötő kapocsnak tekinthetők az évszázadokkal ezelőtt élt erdészek, és munkájuk mai folytatói között – fogalmazott Fazekas Sándor. A miniszter egyeztetett az egyesület 1950-es években elvett egykori székházának jövőbeni hasznosításáról is.

A tárcavezető a hazai állami és magánerdő gazdálkodás szerepét értékelve úgy fogalmazott, hogy az erdészeknek jelentős szerepük van kulturális és természeti értékeink megőrzésében. Az állami erdőgazdaságok nemcsak fenntartják az erdőkben található műemlékeket, történelmi emlékhelyeket, hanem a turisztikai infrastruktúra tudatos fejlesztésével, a természetjárás támogatásával a nemzeti értékek megismerését is szolgálják. A Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Erdészeti Egyesület stratégiai partnerség keretében az év során több program megvalósításában is együttműködik. Közülük több a magyar ifjúság környezeti nevelésének területén valósul meg, mint például szeptemberben az Erdővarázs Családi Nap vagy októberben az Erdők Hete, melyek témája az erdők szerepének bemutatása a klímaváltozás hatásainak csökkentésében. A természeti értékek megismerését is szolgálja a kormány által támogatott Erdei Vándortábor program, melynek keretében a héten kezdődik a táborokat vezető mintegy 300 pedagógus képzése.  (FM Sajtóiroda)

2017. május 12. 11:22

A 40 éves Bükki Nemzeti Park történetében eddig nem tapasztalt természeti katasztrófa történt 2017. áprilisában. A Bükköt ellepő óriási hó nem csak az itt élő embereket érte váratlanul, hanem a hegység már tavaszi lombba borult erdeit is- növényestől, állatostól. A károsodott erdők mielőbbi helyreállítása a cél.

Az utóbbi időben egyre enyhébb tél végi időjárás észrevétlenül fordult tavaszba. Az ilyenkor megszokotthoz képest aszályosabb volt az időjárás, hosszabb ideig nem hullott csapadék. Ezt pótolta a természet áprilisban, egyszerre, hó formájában. Az április 19-én lehullott óriási mennyiségű hó nem csak az itt élő embereket érte váratlanul, hanem a Bükk már tavaszi lombba borult erdeit is. A vizes hó jobban megtapadt a kilombosodott fák ágain, melyek a nagy terhelés alatt letörtek. A folyamatos havazás okozta hatalmas súly miatt gyökerestől fordultak ki a fák, néhol egész erdőrészek dőltek le. A közutak egy éjszaka alatt járhatatlanná váltak, egész települések lettek megközelíthetetlenek, megszűnt az áramellátás.  

Április 20-án reggel a Katasztrófavédelem a Természetvédelmi Őrszolgálat segítségét kérte a rendkívüli helyzet megoldásában. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai napokon keresztül, megfeszített erővel vettek részt a kárelhárítási mukálatokban és az utak szabaddá tételében. A nagy mértékű dőlések miatt jelenleg még azt sem tudjuk, hogy pontosan hol és mekkora mennyiségű fát, erdőt érint ez a hótörés.

A beköszöntő hideg időjárás, a sok kidőlt fa és a nagy mennyiségű hó jelentős problémát okozott jónéhány korán költő madárfajnál és ezek élőhelyein is. Míg az erdő néhány héttel ezelőtt madárdaltól volt hangos, a későbbiekben leesett hóval borított tájon szinte néhány éneklő erdei pintyen és feketerigón kívül nem lehetett hallani semmit, csendes volt az erdő. A már a fészkeken kotló énekes-, fekete- és léprigók utódai elpusztultak, ugyanígy a már fiókás cinegék költése is meghiúsult sok helyen. Ennek oka az, hogy a havas területen nem volt lehetőségük megfelelő mennyiségű táplálékot keresni. Az örvös légykapók táplálék hiányában lehúzódtak a hegység hóval nem borított területeire. Ezeknél a fajoknál feltehetőn pótköltések lesznek csak, amennyiben a későbbiekben lesz megfelelő mennyiségű táplálék számukra. Ez jelentős hatással lesz költőállományukra is a hegységben.

A nagyméretű gallyfészkekeben költő fajok esetében több helyről van információnk, hogy a már lakott egerészölyv vagy holló fészek kidőlt, emiatt fiókák és tojások pusztultak el.

 Így tarolt az áprilisi hó a Bükkben
A képre kattintva galéria nyílik.
A hó mellett komoly problémát jelent, hogy 6-700 méteres magasság felett szinte az összes lomb lefagyott a fákon, így az énekesmadarak táplálékbázisa veszélybe került, mivel a táplálékuk jelentős részét kitevő hernyók a lombhoz kötődnek. Amíg újból ki nem hajtanak ezek az erdők, az énekesmadarak számára csak minimális táplálék lesz elérhető, így sajnos költésbe sem fognak addig kezdeni.

Kirándulás, túrázás előtt érdemes tájékozódni.

A közutak, erdei utak, turistautak, valamint az erdőben található épületek felszabadítása, kármentesítése hosszú időt vesz igénybe, az erdőtömbök belsejében keletkezett hótörések fölvételezése pedig csak ezután lesz lehetséges. Ezért amíg ez a feladat nem fejeződik be, addig nem lehet pontosabb információt tudni sem az erdők belsejében futó utak, turistautak állapotáról, sem pedig mindezek természetre gyakorolt hatásáról. 

A károk teljes felméréséig csak alapos tájékozódás után érdemes a Nemzeti Park erdeiben sétát, túrát tervezni. A Bükk jó néhány kiépített tanösvénye biztonságosan járható, de a turista utak jórészén balesetveszélyes, néhol akár életveszélyes is lehet a túrázás. A hótörésekkel kapcsolatos további információkról, a biztonságosan járható tanösvényekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján és facebook oldalán lehet érdeklődni.

A károsodott erdők mielőbbi helyreállítása a cél 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a magyar erdőket ért áprilisi fagykárokról egyeztetett az Országos Erdészeti Egyesület vezetőivel. A fagy és hókár mintegy 70 ezer hektárt érintett. A leginkább sújtott Bükk-hegységben közel százezer köbméter kidőlt fa és letörött ág hever. A gyors kármentesítéshez szükséges az illetékes hatóságok hatékony segítsége az erdőgazdálkodók számára, hogy a nyári időszakban is el lehessen végezni a károsodott faanyag elszállítását. Ennek hasznosítása lehetőséget teremt arra, hogy a szociálisan rászorulókat időben, még a fűtési szezon kezdete előtt ellássák tűzifával. 

A miniszter és az Országos Erdészeti Egyesület vezetői a 150 évvel ezelőtt alapított - így az egyik legrégebbi hazai egyesület - Wagner Károly Szakkönyvtárában tanácskoztak. Ebben a könyvgyűjteményben számtalan páratlan, muzeális értékű levéltári anyagot őriznek. Köztük korábbi évszázadok erdészeti jogszabályainak eredeti dokumentumait, és olyan szakkönyveket, mint például Vadas Jenő „Az akácfa monográfiája” című évszázados művét, amit az erdészeti szakíró Herman Ottónak ajánlott. A legnagyobb erdészeti civil szervezet könyvtára nemzeti kincs, a régi kiadványok összekötő kapocsnak tekinthetők az évszázadokkal ezelőtt élt erdészek, és munkájuk mai folytatói között – fogalmazott Fazekas Sándor. A miniszter egyeztetett az egyesület 1950-es években elvett egykori székházának jövőbeni hasznosításáról is.

A tárcavezető a hazai állami és magánerdő gazdálkodás szerepét értékelve úgy fogalmazott, hogy az erdészeknek jelentős szerepük van kulturális és természeti értékeink megőrzésében. Az állami erdőgazdaságok nemcsak fenntartják az erdőkben található műemlékeket, történelmi emlékhelyeket, hanem a turisztikai infrastruktúra tudatos fejlesztésével, a természetjárás támogatásával a nemzeti értékek megismerését is szolgálják. A Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Erdészeti Egyesület stratégiai partnerség keretében az év során több program megvalósításában is együttműködik. Közülük több a magyar ifjúság környezeti nevelésének területén valósul meg, mint például szeptemberben az Erdővarázs Családi Nap vagy októberben az Erdők Hete, melyek témája az erdők szerepének bemutatása a klímaváltozás hatásainak csökkentésében. A természeti értékek megismerését is szolgálja a kormány által támogatott Erdei Vándortábor program, melynek keretében a héten kezdődik a táborokat vezető mintegy 300 pedagógus képzése.  (FM Sajtóiroda)