TERMÉSZET BARÁTI KÖR

CSERNÁTON

Csernáton



Damokos udvarház
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Ikafalva, Kézdialbis
Polgármester	Bölöni Dávid, 2008^[1]
Irányítószám	527070
Körzethívószám	0267
Népesség
Népesség	3323 fő (2002) +/-
Község népessége	4025 (2002)^[2]
Magyar lakosság	3272
Földrajzi adatok
Terület	129 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csernáton Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 45° 57′ 38″, k. h. 26° 1′ 42″
é. sz. 45° 57′ 38″, k. h. 26° 1′ 42″

Csernáton (románul Cernat) község Romániában, Kovászna megyében. Alsó- és Felsőcsernáton egyesítése.

Fekvése

Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a baloldalon, északnyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.

Terület

Csernáton adminisztratív területe 12 070 hektár, ebből 469 ha beépíthető. A községnek 4500 ha szántóföldje, 1100 ha legelője, 550 ha kaszálója és 4700 ha erdeje van.

Története

Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Látnivalók

Erődített református vártemploma román kori eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
„Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)
A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
Damokos-Eperjessi (épült 1840)
Damokos Mihály-féle (épült 1839)
Sándor István-féle (épült 1860)
Bernáld kúria (épült 1820 körül)
Farkas kúria (épült 1840-1850)
Molnár Sándor-féle (18. sz. )
Kelemen Gábor-féle (épült 1859)