Déva
A dévai Várhegy és vár
A Dévai Színház
Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben. A 150 ezer lakost tömörítő Déva-Piski-Vajdahunyad urbanisztikai tömb egyik alapvető alkotóeleme.
Földrajz
A Maros bal partján, Gyulafehérvártól 71 km-re délnyugatra, Aradtól 148 km-re délkeletre fekszik.
A Várhegy
Történelem
A vár története
A Várhegyen már az Ókorban, dákok és a rómaiak idejében is emelkedett erődítmény. A napjainkban romos állapotban lévő dévai várat, amelyet a tatárjárás után IV. Béla építtetett újjá, 1264-től említik a korabeli oklevelek. 1264. augusztus elején itt győzte le V. István híve, Csák Péter a királyhoz hűtlenné vált Kán László erdélyi vajda seregét.
1302-től a dévai vár volt az erdélyi alvajdák székhelye.
1580 körül a katonai jelentőségű várat ismét megerősítették. 1550 novemberében itt aratott győzelmet Enyingi Török János, hunyadi főispán Kászim török pasa előhadain. A XVI. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba. A dévai vár börtönében szenvedte el rabsorsát Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, aki itt halt meg
1579. november 15-én. 1603. szeptember 9-én itt akarta kivégeztetni Basta osztrák tábornok az Erdélyi Fejedelemség főurait. A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek : Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor voltak. 1657-ben a török nagyvezír foglalta el a várat. 1704-ben kuruc kézre jutott, de Csáky András három heti ostrommal 1706-ban visszafoglalta. 1719-ig a várrendszer sérüléseit kijavították. 1784-ben itt végezték ki a Mócföldről indult Horea vezette felkelés elfogott résztvevőit. 1817-ben az ide látogató I. Ferenc osztrák császár elrendelte a vár helyreállítását : a munkálatok tizenkét évig tartottak.
1849. február 7-én Kemény Farkas magyar forradalmi seregét itt lepték meg az Avram Iancu
vezette, osztrákbarát román népfölkelők, s csak Bethlen megérkezése
menti föl a forradalmi csapatokat a szorongatott helyzetből. 1849. május 27-én a várat elfoglalta a magyar forradalmi honvédsereg, de a vár lőporraktára mindmáig tisztázatlan körülmények között augusztus 12-én
fölrobbant. Azóta az egykor fontos katonai erősségnek számító, s az
egész Várhegyet uraló várrendszernek ma már csak a Várhegy ormán
található falai állnak.
1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem apó és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák
haderő előtt. A városi hatóságok két évtizedente imitt-amott némely
falmaradványt meg-megerősítettek hellyel-közzel a helybeli kőművesek
odaadó hozzájárulásával, ám a dévai vár, Erdély egyik legmegragadóbb
erődítményrendszerének korhű és szakértői restaurációja immár ide s tova
százötven éve még mindig várat magára. 2010-ben a Várban nagyméretű helyreállítási munkálatok kezdődtek el.
Látnivalók
A Magna Curia
A dévai várról készült, XIX. századi svéd metszet
A dévai Vármegyeház
A dévai Ferences Rendház temploma
A Dévai Zsinagóga. Épült 1896-ban.
- Déva vára.
A város nyugati részén, a Várhegy csúcsain állnak az Erdély kapujának
tekintett erődítmény tekintélyes, három várkapuval rendelkező
maradványai.
- A Várhegy déli lábánál álló Magna Curia ('nagy udvarház') elődjét Geszti Ferenc dévai várkapitány építtette 1582-ben. 1603-ban itt tartatott országgyűlést Giorgio Basta. Ezután a fejedelmek használták szállásházként. 1627-től, Bethlen István feleségeként öt évig itt élt a „Murányi Vénusz”, Széchy Mária, majd ide menekült vissza második férje, Kun István elől lóháton Szatmárból. Bethlen Gábor kezdte meg átépítését 1621-ben reneszánsz stílusban, de végül csak a 18. század elejére készült el és a barokk jegyeit viseli magán. 1882-ben a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat rendezte be múzeumnak régészeti gyűjteménye számára. 1938-tól Hunyad megyei múzeumként működött. 2008-ban befejezték nagyszabású felújítását és harminc teremben A Dák és Római Civilizáció Múzeuma néven nyílt meg ismét.
- A vasútállomás szomszédságában, a hajdan Róka-városnak nevezett negyedben található a 17. században épült, korhű hangulatot árasztó, barokk stílusú, impozáns ferences templom és rendház. Jelenleg a Böjte Csaba testvér által létrehozott, nemzetközi hírnévnek örvendő gyermekmentő központ, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a magyar tannyelvű Dévai Római Katolikus Líceum székhelye.
- A régi belváros főterének (Egyesülés tere / Piața Unirii) délnyugati részén található a 16. századi, református vártemplom helyén az 1908-ban szecessziós stílusban újraépült, nagyméretű, egy fő- és két melléktornyos református templom (Tordai Sándor András püspök tere / Piața Episcopul Tordai Sándor András)[4]. Az 1970-es években
megtörtént helyreállítása óta a hagyományos főtér fölé magasodó
református templom toronyórája jellegzetes, békebeli hangulatot biztosít
a város történelmi központjának : negyedóránként egyet, félóránként
kettőt, háromnegyedóránként hármat, egész órában négyet, majd az
óraszámnak megfelelő számot kongat.
- A református templom közvetlen szomszédságában található a XIX. században épült, református parókia (Parohia Reformată / Lelkészi Hivatal). Homlokzatán a fölirat kétnyelvű (román, magyar). Az impozáns és gondosan restaurált saroképületre 1892-ben Salamon Ferenc történész, budapesti egyetemi tanár emlékét megörökítő márványtáblát helyeztek el. Az emléktáblát 2011-ben restauráltatta a Dévai Református Egyházközség.
- A régi központban (Centru Vechi) épült színház Jakab Dezső tervei szerint 1901-ben készült el. Az épület külső és belső restaurálása 2011-ben fejeződött be.
- A Várhegy lábainál elhelyezkedő városi liget (park) bejáratával szemben az egykori vármegyeháza Korvin-címeres, tornyos épülete emelkedik. Előtte hangulatos, bronzból öntött, vízköpő békákkal szegélyezett szökőkút foglal helyet.
- A városi park bejáratánál található a patinás Decebal-szobor, valamint a Horiát, Cloșcát és Crișánt ábrázoló féldombormű.
- A városi park bejáratától jobbra Dr. Petru Groza, Románia egykori miniszterelnökének szecessziós stílusban épült, repkényekkel borított lakosztálya emelkedik.
- A városi park bejáratától balra a megyei törvényszék épülete, valamint a Magyar utcát (str. Aurel Vlaicu) körbevevő, többnyire a századelőn épült, polgári városrész helyezkedik el.
- A dévai zsinagóga 1896-ban épült, 1905–1907-ben átépítették és megnagyobbították. A zsidó hitközség 1851-ben alakult.[5]
- A régi központban található a román tannyelvű Decebal Nemzeti Kollégium, amely az egykori Állami Főreáliskola számára 1888 és 1891 között készült épületben működik.[6]
- A régi központ főterén az egykori, 1966-ban fölállított Dr. Gróza Péter-szobor helyén az 1989-es eseményeket követően Traianus császár szobra emelkedik.
- A város Piski felé eső részén egykor több kilométer hosszúságban elterülő dévai csángótelep (avagy röviden : a Telep) néhány, mindmáig megőrzött, folklorisztikus értékű utcája a népi építkezés jegyeit viseli magán. 1910-ben a bukovinai székelyek számbelileg is egyik legjelentősebb csoportja Déván és Hunyad megyében (Csernakeresztúr, Vajdahunyad, Sztrigyszentgyörgy) telepedett le.
- A csángótelepi római katolikus templom
- A csángótelepi korszerű, magyar tannyelvű Téglás Gábor Líceum
Kommentáld!