A francia fővárosban 2015. november 30-án kezdődő ENSZ-klímacsúcs egyik legfontosabb témája a felmelegedés mértékének maximalizálása.

A remények szerint az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

A kis szigetállamok, melyeket leginkább fenyeget a tengerszint emelkedése, új kötelezettségvállalási alap megteremtését akarják. Elképzelésük szerint a Föld hőmérséklete 2100-ig nem emelkedhet 1,5 Celsius-foknál többel az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez elég nagyravágyó cél lenne, hiszen a 2009-es koppenhágai klímakonferencián a résztvevők még csupán „tudomásul vették”, hogy a Föld hőmérséklete legfeljebb két Celsius-fokkal emelkedhet.

Ha az országok az üvegházhatású gázok kibocsátását olyan mértékben csökkentenék, mint ahogyan az a konferencia előtt bejelentett nemzeti klímacéljaikban szerepel, az ENSZ adatai szerint a bolygó főmérséklete akkor is 2,7 Celsius-fokkal emelkedik. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) pedig egy 3-3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést vesz alapul. A Föld 1850 óta már 0,8 Celsius-fokot melegedett.

A konferencia egyik legvitatottabb kérdése a terhek eloszlása lehet. Történelmi szempontból nézve ugyanis elsősorban az ipari államok pumpálták a legtöbb, légkört károsító gázt a levegőbe, de egy ideje már a gyorsan fejlődő országok - India és Kína - is jelentős szerepet játszanak a hőmérséklet emelkedésében. Ezek a nemzetek azonban arra hivatkoznak, hogy nekik is jogukban áll felzárkózni a gazdag országokhoz.

A konferencián résztvevő 195 ország mindegyike megfogalmazza saját, nemzeti klímacéljait. A párizsi csúcs célja, hogy a jövőben ezek a nemzetek rendszeresen és alaposan beszámoljanak a kibocsátásuk mértékéről és idomuljanak a globális célokhoz.

A Climate March névre hallgató mozgalom a világ számos pontján egy időben tartott demonstrációt, 2015. november 29-én. Magyarországon is tüntettek civilek, azt követelve a politikusoktól, hogy vegyék komolyan a globális felmelegedés mérsékléséhez szükséges döntéseket.

A klímacsúcsot megelőző hétvégén környezetvédő csoportok mintegy 150 országban, Németországtól New York-on és Ausztrálián át a Fülöp-szigetekig, Japánig és Bangladesig 2300 rendezvényt tartottak. Az első nagy demonstrációt pénteken Melbourne-ben rendezték, 40 ezer résztvevővel.

Klímagondokról és megoldásokról olvashatnak a National Geographic Magyarország magazin 2015. novemberi számában.