Sóvidék
A
Sóvidék (
németül Salzgebiet) a
Székelyföld kistája, mely a
Kis-Küküllő és a
Korond-patak völgyében található. Nevét a geológiai harmadkorban az Erdélyi-medencét borító tengerből visszamaradt sóhegyekről kapta.
Fekvése
A Kis-Küküllő felső szakasza mentén, a Görgényi-havasok és a Hargita-hegység nyugati oldalán található.
Története
A Sóvidék egyik településének
Siklódnak fiataljai népviseletben a szüreti mulatságon
A Hargita hegység, előtérben
A vidék az erdélyi sóbányászat központja, mely már ősidők óta lakott hely. Területén bronzkori, római, és avar kori leleteket tártak fel.
A római időkben Sóvárad határában már egy erőd, vagy vár (castrum) állt, amely valószínűleg az itteni sóbányák védelmére épült.
A rómaiak után a Sóvidék csak a 13. század
elején kezdett újra benépesedni az ide letelepített telegdi székelyek
által. Más vélemények szerint a székelyek sokkal korábban megjelentek
Sóvidéken, mint ahogy az egész Székelyföldön, erre utalnak egyértelműen a
régészeti ásatások. Sófalva
első templomának alapjai az 1200-as évekből származnak, de más
településeken is fellelhetők a korai római katolikus templomok. A
környék lakossága a vidék legfontosabb ásványkincsét a sót egészen 1562-ig szabadon bányászhatta.
A nagyobb városoktól távolabb elhelyezkedő Sóvidék nagy részét régen
erdők borították, és az itteni lakosság fő foglalkozása kezdetek óta a
rideg állattenyésztés volt, melyről már a 16. századból is maradtak fenn adatok.
Az állattenyésztés mellett az ember nem járta erdőkben hamuzsírfőzéssel, salétrom készítéssel, fafeldolgozással foglalkoztak. A hamuzsír az üveggyártás egyik alapanyaga volt. Kiégetésére bükkfát és cserfát használtak (erdőkiélés). Nagy hagyománya volt a gyufagyártásnak is (Parajd. A Sóvidék legrégibb települése Sóvárad, melynek neve a
13. században egy határfelosztásban tűnt fel először.
Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék is említette sacerdos de Varad néven. A település a Várad nevet valószínűleg a római időkben itt emelt castrum (vár) után kaphatta.
Legfontosabb települései
A sóvidék egyik települése
Korond
Sokan a szorosan vett Sóvidék közé nem sorolják Küsmöd, Siklód és
Szolokma településeit, habár néprajzilag az ott élő székelyek nagyon
sokban hasonlítanak Korondtól Sóváradig terjedő völgyben élő
székelyekhez.
Források
Kommentáld!