A fekete áfonya színével mindig is jóban voltam, nagyon tetszik a bogyók hamvas kékesfekete héja. Múltkor a piacon nem tudtam ellenállni neki, vettem egy kis adagot. Nem volt olcsó, de annyira ízlett az áfonyás mézes-vaníliás mascarponekrém, amit belőle készítettem, hogy utánanéztem a neten, mit is kell tudni erről a gyümölcsről, és hogy van-e esélyem arra, hogy a kertemben is megteremjen.

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) a hangafélék családjába tartozó cserje. Jellegzetes közép- és észak-európai növény, a havasi, alpesi tájak bükköseiben, tölgyeseiben és fenyveseiben vadon él, még 2500 m-es magasságban is megtalálható. A Kárpátokban, az Alpokban nagy kiterjedésű cserjecsoportokban fordul elő, nálunk Sopron környékén, a Vas megyei erdőkben, a Nyírségben és Nógrád megyében találkozhatunk vele erdei túrák alkalmával.

A feketeáfonya-cserje viszonylag alacsony növésű, 30-60 cm magasra nő, viszont széthajló ágai könnyen legyökeresednek, így kiterjedt, összefüggő növényrendszert alkothat; előfordul, hogy 1000 m2-nyi területet is beborít egyetlen tőről kiindulva. Fontos tápláléka az erdei vadaknak.

Nemesített változatait kertben is nevelhetjük: a savanyú, tőzeges talajt és a félárnyékot kedveli. De nem csak a gyümölcseiért érdemes tartani, minden évszakban díszít: tavasszal fehér vagy halvány rózsaszín virágaival, nyáron és ősszel kékesfekete bogyóival, télen pedig a sárgára vagy pirosra színeződő vesszőivel.

Talajába keverjünk szerves trágyát, tőzeget, faforgácsot. Gyökerei a könnyen kiszáradó felső talajréteget hálózzák be, ezért vastag mulcsréteggel kell védeni a növényt a gyors kiszáradástól. Augusztusban és szeptemberben fokozottan figyeljünk arra, hogy nedvesen tartsuk az áfonya földjét, mert ekkor differenciálódnak a következő évi termőrügyek. Az áfonyabokrok metszéséről és a különböző áfonyafajtákról bővebben itt olvashatunk.

Az áfonya fő értéke mindenképpen a termése, amely amellett, hogy rendkívül ízletes, tele van minden jó és hasznos hatóanyaggal. Ezek közül legfontosabbak az antioxidánsok (antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok...), ezek segítik a kötőszövetek, a bőr megújulását, antibakteriális hatásúak, és serkentik a keringést is. Erősítik az immunrendszert, védik a szemet, mert serkentik a szemfenék ereinek vérellátását. Az áfonyának ezt az utóbbi hatását a II. világháborúban használták ki angol pilóták, akik bevetés előtt rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztottak áfonyalekvárt, ettől jobban láttak a sötétben. Manapság is hasznos lehet az áfonya szemvédő, látásjavító hatása, mivel a legtöbb ember órákat tölt a tv vagy a számítógép képernyője előtt. A cukorbetegeknél kialakuló látáscsökkenés ellen is hatékony ez a gyümölcs, de ekkor már érdemes a patikákban kapható koncentrátumokat alkalmazni.

Az áfonyában még rengeteg vitamin (A-, B1-, C- és D-) is megtalálható, valamint katekinek és pektin. Cseranyagai összehúzó hatásúak, segítenek a hasmenés elmulasztásában, és hatékonyak fogínygyulladás, torokgyulladás ellen. Visszér és aranyér kialakulását is gátolja, gyomorfekély ellen is kitűnő a fekete áfonya, de cukorbetegeknek is ajánlott a fogyasztása, mert jótékonyan hat a vércukorszintre.

A fekete áfonyának nem csak a bogyóit, de a leveleit is felhasználták a népi gyógyászatban: ezeknek vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó és köhögéscsillapító hatásuk van.

A fekete áfonyát fogyaszthatjuk nyersen, de készíthetünk belőle szörpöt, lekvárt, bort, likőrt, pálinkát, a szárított, aszalt bogyókat pedig leforrázva teaként is elkészíthetjük. Fagyasztva is hónapokig megőrzi a zamatát.