A Régészeti Park éjszakai arca
Vajon miként érzékelhette a bronzkori ember az
éjszaka hangulatát és az égbolt fényeit? Évezredes viszonylatban kissé
módosult csillagképekkel, és sötétebb égi háttérrel – amint az
alábbiakban is olvashatjuk.
A korhűen helyreállított százhalombattai
Régészeti Park stílusos helyszínnek kínálkozott egy asztrotájkép
fotózásához, bár a környező fényszennyezéssel elődeinknek valószínűleg
nem kellett annyit küszködniük, mint nekem, a kép készítésekor.
A kamera
többféle pozícionálásával is próbálkoztam, amíg eljutottam egy zavaró
fényektől mentes beállításig. A mellékelt fotóhoz egy órás expozíciót
alkalmaztam, mialatt a csillagok, a Föld forgásának köszönhetően hosszú
íveket jártak be.
Érdekes megfigyelni, hogy az égi egyenlítőtől délre
levő csillagívek lefelé, míg az északra levők felfelé görbülnek, a Föld
déli és északi pólusához igazodva.
A csillagképek elrendeződése - a
csillagok sajátmozgása és bolygónk precessziós mozgása miatt - kis
mértékben változott az eltelt több mint háromezer év alatt.
A település emblematikus formája, a 116. számú halomsír a kép bal
oldalán látható, míg tőle jobbra fekszik a kézműves ház, a későbronzkori
halomsíros kultúra (Kr. e. 14–12. század), illetve a bronzkori falu
jellegzetességeként.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás www.astrophoto.hu
„A
világ éjszakai arca” („The World At Night”) című kiállítás 2012.
szeptember 2-ig látható a százhalombattai Matrica Múzeumban.
Kommentáld!