Késmárk

Késmárk címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	város
Első írásos említés	1251
Polgármester	Igor Šajtlava
Irányítószám	060 01
Körzethívószám	00421 (0) 52
Népesség
Teljes népesség	17 105 fő (2006) +/-
Népsűrűség	689 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	627 m
Terület	24.83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Késmárk Pozíció Szlovákia térképén Koordináták: é. sz. 49° 7′ 60″, k. h. 20° 25′ 60″
é. sz. 49° 7′ 60″, k. h. 20° 25′ 60″
Késmárk weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése

Poprád-folyó partján, Poprád városától 15 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredete

Neve a német Käsemarkt (= sajtvásár) főnévből ered.

Története

A vár kapuja

Területe már a késő kőkorban lakott volt, a várban a puhói kultúrához tartozó telep maradványait tárták fel. Helyén egyesek szerint már 1190-ben apácakolostor állott, és eredetileg három település volt: a Poprád bal partján emelkedő dombon volt Szentmihály, amely valószínűleg királyi határőrfalu volt. A mai Szent Kereszt plébániatemplomnál volt Starý Trh szláv halászfalu, míg a Szent Erzsébet templom körül volt a harmadik falu, ezt a 13. században szászok lakták. A települést először 1251-ben említik, IV. Béla ekkor telepített ide német telepeseket. Városi jogot 1269-ben kapott, 1368-ban már városfalak védték. A város a 13.–14. században sorra kapta szabadalmait és kiváltságait, de 1440-ben a Szapolyaiaké, majd 1583-tól a Thökölyeké lett és csak 1656-ban lett szabad királyi város. 1431-ben és 1441-ben a husziták dúlták fel, ekkor pusztultak el Szentmihály és Szenterzsébet települések. A 16. század közepén viszály dúlt Lőcse és Késmárk között az árumegállító jog miatt, amely több fegyveres összecsapáshoz vezetett. 1741-ben és 1787-ben tűzvész pusztította. A 19. században szövő- és posztógyárai, valamint lenfeldolgozója épült. 1910-ben 6317 lakosából 3242 német, 1606 szlovák és 1314 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásának székhelye volt. 1960-ig járási székhely, majd 1996-ban ezt a rangját újra visszakapta.

Nevezetességei

• Az óváros északi részén áll a 15. századi vár, amely a huszita pusztítások után a Szenterzsébeten állt korábbi kolostor felhasználásával épült. 1583-tól a Thökölyek birtoka. A várat 1570, 1620 és 1650 körül bővítették, 1577 és 1628 között pompás várkastéllyá alakították át. 1703-ban megvette a város. 1741-ben és 1787-ben a várossal együtt leégett, mely után épületeinek egy részét lebontották. A gótikus eredetű várkápolnában a Laszkiak és a Thökölyek sírjai láthatók.
• A város erődítéseiből mára semmi sem maradt, azokat a lakosság széthordta.
• A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt gótikus plébániatemploma 1444 és 1486 között épült a korábbi román stílusú kápolna helyén. A templomot egykor szintén fal övezte. 1533 és 1673 között az evangélikusoké volt. Harangtornya 1591-ben épült, egykor őrtornyul is szolgált. Művészi faragott szárnyas főoltára van.
• A városháza 1461-ben épült gótikus stílusban, 1515-ben tűzvész pusztította, 1543-ban megújították, 1642-ben tornyot építették hozzá. 1779-ben leégett, ekkor rézzel fedték be és emeletet építették rá. 1922-ben második emelettel bővítették.
• Pálos temploma 1748-ban épült.
• Evangélikus gimnáziuma 1776-ban épült, 1852-ig líceumként működött.
• Evangélikus fatemploma 1687 és 1717 között épült fából, vasszögek felhasználása nélkül. A vármegye egyik artikuláris temploma volt. Az 1500 személy befogadására alkalmas építmény belső tere fafaragványokkal gazdagon díszített. Orgonáját 1720-ban készítették.

Bővebben: Késmárki evangélikus templom

• Evangélikus líceuma 1775-ben épült.
• Új evangélikus temploma 1898-ban épült Theophil Hansen bécsi építész tervei szerint újbizánci stílusban.

Híres emberek

• Itt született Frölich Dávid (1595., Késmárk – 1648. április 24., Lőcse) – Geográfus, kalendáriumkészítő, csillagász és matematikus volt, sőt jelentős fizikai ismeretekkel is rendelkezett.

• Itt született 1657. szeptember 25-én, és 1906-ban itt, az új evangélikus templomhoz épített mauzóleumban temették el a Nikomédiából hazahozott Thököly Imre felső-magyarországi és erdélyi fejedelmet ^[1]. A sírboltban látható eredeti sírköve, palástja és zászlói.

• Itt született ifjabb Buchholtz György (1688. szeptember 3., Késmárk – 1737. augusztus 3., Késmárk) tanár, természettudós, evangélikus lelkész. Teológiát és más tudományokat külföldön tanult, többek között Gdańskban (1708). Először a Liptó vármegyei Kispalugyán oktatott 1714 és 1723 között. Itt fedezte fel a Deményfalvi-barlangot.
• Itt született Buchholtz Jakab szűcsmester (1696. december 29., Késmárk – 1758. május 14., Késmárk), a Tátra és környékének elhivatott kutatója.
• Itt született 1705. október 29-én Perliczi János Dániel orvos, polihisztor [1]
• Itt született 1735. február 5-én Kray Pál császári tábornagy.
• Itt született Mauksch Tamás (1749. december 20., Késmárk – 1832. február 10., Késmárk) – Természetkutató, az egyik első tátrai kutató, tanár, evangélikus lelkész, kereskedő.
• Itt született Genersich Keresztély (1759. január 3., 4. vagy 8., Késmárk – 1825. április 30., Késmárk) – Mineralógus, történész, teológus, a késmárki Líceum tanára (1786-1795), 1789-től evangelikus másodlelkész Késmárkon.
• Itt született 1759. március 1-jén Schwartner Márton statisztikus, egyetemi tanár.
• Itt született 1761. augusztus 15-én Genersich János történetíró.
• Itt született Genersich Sámuel (1768. február 15., Késmárk – 1844. szeptember 2., Lőcse) – Genersich Keresztély és Genersich János öccse, orvos, botanikus.
• Itt született Kéry Imre (1798–1887) orvos, Arad vármegye főorvosa, az MTA tagja
• Itt született 1818. január 6-án Hazslinszky Frigyes Ákos (1818–1896) botanikus, mikológus, az MTA tagja
• Itt született 1825. február 21-én Görgey István honvéd százados, történetíró.
• Itt született 1841. augusztus 3-án Róth Márton tanár, a Magyarországi Kárpát Egyesület vezetőségi tagja és Évkönyveinek szerkesztője, a poprádi Tátra Múzeum munkatársa.
• Itt született 1847. október 26-án Hensch Árpád akadémiai tanár, igazgató
• Itt született 1857. május 31-én Alexander Béla röntgenológus.
• Itt született 1881. május 13-án Lám Frigyes irodalmár, költő.
• Itt született 1884. december 23-án Fábry Viktor író, szerkesztő, evangélikus lelkész
• Itt született 1893. szeptember 3-án Schulek Elemér Kossuth-díjas kémikus, az MTA tagja.
• Itt született 1900. november 1-jén Bruckner Győző kémikus
• Itt született 1908. szeptember 26-án Simoncsics József filmgyári díszlettervező.
• Itt született 1934. szeptember 4-én Juraj Herz filmrendező.