Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.
| „ |
A te életeden csak az Úr fordíthat, és ha
fordítani akar, akkor már meg is tette, és elrendelte a születésed
percében, elkárhozol‑e vagy üdvözülsz. Ami a születésed és a halálod
között történik, az nem számít. Az csak egy pillanat. |
” |
| – Kiálts, város! |
Életpályája
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelõ Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben
a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és
bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Fazekas egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz
című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva
szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt,
az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját
és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét
mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal,
például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál
Művei
- Bárány (versek, 1947)
- Vissza az emberig (versek, 1949)
- Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
- Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
- Freskó (regény, 1958)
- Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
- Neszek (versek, 1958)
- Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
- Sziget-kék (meseregény, 1959)
- Az őz (regény, 1959)
- Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
- Disznótor (regény, 1960)
- Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
- Születésnap (regény, 1962)
- Pilátus (regény, 1963)
- A Danaida (regény, 1964)
- Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
- Tündér Lala (meseregény, 1965)
- Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
- Fanni hagyományai (dráma, 1966)
- Alvók futása (elbeszélések, 1967)
- Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
- Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
- Katalin utca (regény, 1969)
- Abigél (ifjúsági regény, 1970)
- Ókút (regény, 1970)
|
- Kiálts, város! (színmű, 1971)
- A szemlélők (regény, 1973)
- Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
- Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
- Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
- Régimódi történet (regény, 1977)
- Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
- Erőnk szerint (drámák, 1980)
- Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
- Béla király (dráma-trilógia, 1984)
- Az ajtó (regény, 1987)
- Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
- Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
- A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
- A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
- Szüret (drámák, 1996)
- A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
- A csekei monológ (monodráma, 1999)
- Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
- Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
- Für Elise (regény, 2002)
- A macskák szerdája (dráma, 2005)
- Békekötés (hangjátékok, 2006)
- Örömhozó, bánatrontó - Levelek a szomszédba (2009)
- Drága Kumacs! - Levelek Haldimann Évának (levelezés, 2010)
- Liber Mortis (2011)
|
Megfilmesítések
- Vörös tinta (1960, Gertler Viktor)
- Rola (1971, Krzysztof Zanussi)
- A danaida (1971, Zsurzs Éva)
- Abigél (1978, Zsurzs Éva)
- Tündér Lala (1981, Katkics Ilona)
- Az a szép, fényes nap (1981, Szőnyi G. Gábor)
- Nemkívánatos viszonyok (1997, Esztergályos Károly) Szemlélők
- Régimódi történet (2006, Bereményi Géza)
- Nenő (2006, Soós Péter)
- Az ajtó (2011, Szabó István)
Kommentáld!