„Minden évben kijövünk ide, kizarándokolunk Pásztorbükkre, emlékezni Báthori Endre fejedelemre, akit itt öltek meg, amikor egy híja volt 1600-nak. Vezeklésként a falu népe mindig kijön erre a helyre”

Dicséretes ,szép szokás!

Válasz

Ma már nem bugyog vér a földből a Csíkszentdomokos határában lévő Pásztorbükk hegy tetején, ahol 411 évvel ezelőtt meggyilkolták Báthori Endrét, Erdély fejedelmét. A szörnyű tett miatt évekig átkok sújtották a vidéket, legalábbis a mendemondák szerint.

„Azoknak a töretlen hite, az erős hite a legcsillogóbb, akiket a legtöbbször megpróbál az élet” – a hit erejéről beszél a pásztorbükki búcsú szónoka. Itt, a már havas hegycsúcsok egyikén, a több mint ezer méter magas Pásztorbükkön gyilkolták meg 1599-ben Erdély fejedelmét, Báthori Endrét. Az események Báthori Zsigmond lemondásával kezdődtek, aki szerződésileg kötelezte magát, hogy Erdélyt Rudolf osztrák császárnak engedi át. A trónt Báthori Endre bíborosnak akarta átadni, akit az erdélyi rendek meg is választottak fejedelemnek. Rudolf császár nem ismerte el Báthori Endrét fejedelemnek, így tudtával és pénzbeli segítségével Mihai havasalföldi vajda betört Erdélybe. Látva, hogy hatalmas túlerővel áll szemben, a 33 éves bíboros-fejedelem elhagyta a csatateret. Az volt a szándéka, hogy Moldován át Lengyelországba megy, s trónja visszafoglalására onnan sereget hoz. Székelyudvarhely felé vette az útját, de a csíkiak Csíkszentdomokoson túl útját állták.

„Báthori fejére vérdíjat tűzött Mihai vajda és megígérte a váltságdíjat, ahogy a Báthori-énekben is benne van, hogy boldoggá teszlek. Természetesen soha meg nem adta, amit ígért. Sőt, hazafelé ezt a két szegény embert megölték” – meséli Csiby László csíkszentdomokosi plébános.


Mihai vajda – a Báthoriak által elvett – szabadságjogok visszaállításával is kecsegtette a székelyeket. Akik a menekülő fejedelmet itt, a pásztorbükki havasokban meggyilkolták, gyűrűs ujját levágták s a haldoklónak fejét vették, és Mihai vajdához küldték. Tettükért keservesen megbűnhődtek. VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta Csíkszentdomokost és Felcsíkot és száznapos böjtöt rendelt el a bíboros-fejedelem meggyilkolásáért.

„Százéves pápai átok sújtotta a községet. Száz évig – mondták – nem volt pap, nem volt miseszolgálat, nem kereszteltek, nem temettek csak a szomszéd község papjai látták el ezt a szolgálatot” – tette hozzá Bara Károly Csíkszentdomokosról.

A gyilkosság helye is évekig átkozott volt.

„Sokáig a földből vér fakadt ki itt, ha levágtak egy fát. Úgy tudom, hogy azt a fát, amelyik a legközelebb esett ehhez a vesztőhelyhez, ott vér jött ki a fából, de nagyon sokan úgy tudják, hogy a földből is évek hosszú során át vér buggyant ki, amikor belevágtak a földbe” – mondja Kurkó István Csíkszentdomokosról.

A csíkszentdomokosiaknak is bűnhődniük kellett „falustársaik” tettéért. Hét éven keresztül szörnyű éhínség és szegénység sújtotta a vidéket.

„Utána több időn át csengőkóró termett csak ezen a területen. Tehát ott le, ezen a mezőn és itt a domokosi részen. Aztán így kezdtek búcsúra járni és ezt vállalták, hogy minden évben eljönnek búcsúra ide, Pásztorbükkbe, ahol a halála történt és aztán a jó Isten megtérítette az embereknek a kérése után, a mezőn termés is jött” – meséli Kurkó Amália.

Az elhantolt fejedelem fejfája helyén nyírfa nőtt. Itt – anélkül, hogy bárki újat ültetne – mindig kihajt egy fiatal nyírfa, ha a korábbi megöregszik, elkorhad. A nagyközség lakosai pedig évről-évre elzarándokolnak a gyilkosság színhelyére és bocsánatért imádkoznak. De nem felejtenek, nem felejtik az évszázadok óta történteket.

„Annak a Kristály családnak a tagjai, akik abból a Kristály ágból származnak, a templomban mai napig nem szabad elől és jobboldalt üljenek. A templom kereszt formájú ugyebár és a bejárattól hátrább és baloldalt. Így büntette a község lakossága azt a családot és annak a leszármazottait, akik ezt a bűnt elkövették” – mondja Bara Károly.

Az események négyszázadik évfordulóján, 1999-ben emléktáblát állítottak az elkorhadt kereszt helyére. A zarándokok itt minden évben, október második vasárnapján elénekelik a Báthori-éneket. És megtanítják erre gyermekeiket, unokáikat is.

„Minden évben kijövünk ide, kizarándokolunk Pásztorbükkre, emlékezni Báthori Endre fejedelemre, akit itt öltek meg, amikor egy híja volt 1600-nak. Vezeklésként a falu népe mindig kijön erre a helyre” – emeli ki Böjte Csongor Csíkszentdomokosról.

A domokosiak szerint a jó Isten megbocsátott a hagyományaihoz ragaszkodó, római katolikus vallású székelyek lakta nagyközségnek. Az ott élők úgy tartják, hogy ennek köszönheti a falu nagy szülöttjét, a szentként tisztelt Márton Áron püspököt. Aki éppen itt, a Garados és a Pásztorbükk lábánál látta meg a napot egyszerű földműves család sarjaként és lett a székelyek védőszentje a nehéz időkben.

Csata Orsolya, Bíró Levente
Duna Televízió, TÉRkép

Válasz