Még mindig ennyi hó van?

Válasz

Bandi László fotói Balánbányai havasokról! Ott még mindig tartja magát a tél, de reméljük mire Bandi újra haza jön tavaszi virágos tájról küldi a képeket :-)

köszönöm Marika a közvetítést, s kérlek hozd továbbra is a kedves Balánbyáai természet barátok képeit, tőled is szívesen vesszük a feltöltést, ha már ők nem érkeznek idáig...

Válasz

Gyönyörű képek. Köszönöm szépen kedves Marika.

Válasz

Balánbánya (Bălan)

Felcsík legészakibb települése. Nevét a Balánhavasról kaphatta. 1899-től Csíkszentdomokos tartozéka. A kis bányatelep közeli legelői és erdőségei hat felcsíki község birtokában voltak. 1954-től az Olt forrásvidékének különálló városi rangú települése, városiasodó bányászközség, 1968 februárjától pedig Hargita megye egyik kisvárosa.

A városból az Egyeskő és a Nagyhagymás mészkővonulata közelíthető meg. Területén haladt át a "csángó út" (Csíkszentdomokos - Gálkút - Hidegség - Gyimes vonalán) és a Felcsíkból Gyergyótölgyesen és Dornavátrán át Szucsávába tartó régi kereskedelmi út.

A bányatelep magja a rézbánya környékén alakult ki és a későbbi várostest is fokozatosan "lefelé" terjeszkedett, 2 km hosszan, "szalagtelkesen" az Olt szűk völgyében. Szántóföldje alig van, inkább kaszálók, legelők és erdők övezik. A két világháború között a baláni rézbánya a nagybányai Phönix cég érdekeltségébe tartozott.

Csíkszentdomokostól 12, Csíkszeredától 42 km-re terül el. (előbb a 12-es országúton Csíkszentdomokosig - 31 km, majd a 125-ös megyei úton közelíthető meg - 12 km). A 125-ös megyei út Balánbánya északi végétől Kovácspéter érintésével a 12C (Gyergyószentmiklós-Gyilkostó) országúttal teremt kapcsolatot.

Balánbánya az Olt forrásvidékén, a Nagyhagymás mészkővonulata (1793 m) déli lábánál terül el. Közvetlen környezetét a hegytömb legmagasabb csúcsai északról délre haladva jelölik ki:

az Egyeskő (1648 m),
az öcsém-tető (1708 m),
a Balánhavas,
az Irottkő (1376 m),
Várbükk (1197 m),
az Oltreze (1072 m) és a
Feketerez (1481 m).

A városon felül ered az Olt (a Kovácspéter - Sóvető területén), részben a Síposkő északi oldalában. A Gyilkostó és Balánbánya közötti hegyvidék ritka növényzete és tájképi jellege kiérdemelte a nemzeti parkká való nyilvánítását (1990).

Római katolikus temploma 1825-ben épült.

Az Olt forrása: Balánbányától északra, a Sóvető és a Kovácspéter vízgyűjtő-teknő északnyugati peremén van, közvetlenül a Magasbükk (1394 m) délkeleti és a Sóvető havas (1362 m) keleti lejtőjén. Igazi forrásaként a Sóvető forrását tekintik (1416 m). A két vízér csak 1 km után egyesül. Az Olt nyeregből (Olt átjáró) a jelzett úton a Bükklapos-patakán (vagy Magasbükk-pataka) lefelé Gyergyószentmiklósra ereszkedhetünk.

A Maros néhány kilométerrel odébb ered Meszes-patak néven a Fekete-Rez (1538 m) délnyugati oldalán, 1350 m magasságban.

Látnivalók:

Római katolikus templomát 1869-ben szentelték fel. Festői környéke kedvelt turistaparadicsom.

A Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő hegyfok tetején melyet Vársarkának neveznek várromok láthatók.

A város felett 2 km-re 1966-ban létesített Nagynyír-víztározó látja el vízzel a települést.

Határában található az Olt forrása.

Határában található az úgyszintén híres Egyes-kő, a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így jellemez: "a Székely Svájc"

A várostól 2 km-re a Nagyhagymás Nemzeti Park várja látogatóit mely a Nagyhagymás hegyvonulata mellett magába foglalja a Békás-szorost és a Gyilkos tavat is.

Válasz