A hajdani kis falba vájt kápolna,ahol minden munkakezdésnél és végzésnél imádkoztak a bányászok,ma is létezik.Előtte egy embermagasságú léckerités van.Bent egy fakereszt és - ha nem mondja az idegenvezető,nem tudnánk - egy oltárszerűség, ma már csak sejteni lehet.A földön előtte rengeteg szentkép van bedobálva.Ezeket már a túristák dobálták be.Készitettem felvételt,de a kis Sonym csak egy világoskékséget és a kereszt árnyékát hozta nekem.

Válasz

Érdekes ahogy a hang csengése is megváltozik, amikor a kővel kifalazott alagútból a sóban kivájt alagútba érünk. A kemény, és sima sófelületekről a hang élesebben verődik vissza.
A vágatban valamikor kisnyomtávú bányavasút volt beépítve, ezeken vontatták ki a sóval megrakott csilléket. Most a kősó talpon sétálhatunk.1948 és 1992 között a galériát pedig sajtérlelő pincének - raktárnak használták.
A bányában befelé haladva a Ferenc József galéria jobbra eltér, és egy mellékfolyosó vezet a II.József aknához, itt két terasz van kialakítva, fakorláttal lezárva - ez a visszhangok terme, melyet a harang alakú bánya kupolarészébe vágtak. Kép A II. József aknában különleges visszhangjelenséget tapasztalhatunk: már az átlagos hangerejű beszéd is zsongásszerű, ám a sötét fejtési üregbe kiáltott szót legalább 12–14-szeresen halljuk vissza. Egy csattanás pedig olyan hangot kelt, mintha egész sortüzet lőttek volna ki a közvetlen közelünkbe.

a bányászok "felolvasó"termébe érünk.Itt kezdték a műszakot minden munkanap elején és fejezték be a végén a bányászok,az itteni polcokon tartották szerszámaikat és világítóeszközeiket.

A terem egyik falába vájva egy kis kápolna van, amelyben sóból faragott oltárnál lehetett imádkozni. Ám a kommunista időkben, mint annyi mást, ezt is lerombolták, s ma csak egyszerű kis szentképek függenek a kápolna falán.

Mária Terézia bánya mélysége a süveg tetejétől az alján levő sóstóig 90 m, a külszíntől a bánya alja 112 m mélyen van. Összehasonlításképpen: Erdély legmagasabb templomtornya, a kolozsvári Szent Mihály templom a kereszttel együtt 80 m magas, tehát kényelmesen beférne a Mária Terézia bányába. A Mária Terézia bányaüreg teraszáról újabb emeletnyire egy keskeny, fakorláttal védett, gyilokjáróra hasonlító, függőfolyosóra érünk, ahonnan megdöbbentő, ugyanakkor lenyűgöző látványban lesz részünk: a Rudolf akna legfelső szintjéről pillanthatunk be az alattunk húzódó monumentális, szédítően hatalmas térre. A Rudolf akna mint egy hatalmas székesegyház, még hatalmasabb hajója, a hosszúsága 80 , szélessége 50 , magassága 40 m, felső harmada trapéz alakú, oldalfalai teljesen függőlegesek és 13 szintet kell keringve lelépdelni a fenyőfából ácsolt lépcsőházban a bánya talpára. Kép Majd minden emelet magasságában egy-egy évszámot látunk a sófalba vésve. Ezek jelölik, hogy abban az esztendőben hol volt a bánya alsó szintje. A Rudolf aknából 1867 és 1932 között bányászták a sót.

Az akna összefüggő teret alkot a Mária Terézia bányával, a bányatalpon korláttal elkerített "lelátóról" lenézhetünk a Mária Terézia bánya alján tátongó üregbe, annak sötétjében lévő sóstóra, ami a felgyűlt bányavizek
Innen a Ferenc József galérián továbbhaladva újabb terembe, a Gizella bányába érünk. Ez a bánya a Rudolf akna párja lett volna, de amikor elkezdték a kialakítását, felhagytak a sóbányászattal, így a Gizella bánya befejezetlen, durva falfelületeivel olyan hatást kelt, mintha bármelyik pillanatban folytatnák a bányászok a só kifejtését.

A Gizella bányánál véget is ér a sóbánya látogatható része. A Ferenc József galéria azonban továbbfolytatódik és elvezet a harmadik, harang alakú, Szent Antalról elnevezett bányához, ebben még 1862-ben felhagytak a sóbányászattal, mert a bánya 108 m mélységben levő talpán már csak homokkal keveredett sót találtak.Innen a Ferenc József galérián továbbhaladva újabb terembe, a Gizella bányába érünk. Ez a bánya a Rudolf akna párja lett volna, de amikor elkezdték a kialakítását, felhagytak a sóbányászattal, így a Gizella bánya befejezetlen, durva falfelületeivel olyan hatást kelt, mintha bármelyik pillanatban folytatnák a bányászok a só kifejtését.

Válasz