Nórikám ! Szívesen tettem. Jó érzés amikor feltesztek képet, amellett hogy az ember megcsodálja a szépségét, utána olvass és sok érdekes dolgot ismer meg ezáltal, az meg hogy megosztom veletek, az külön jó dolog.

A Mátrai utat én is 4 fele fogom osztani, elég egy témáról feltenni a max. 20 képet és írni róla, a mai nap még a lányok hagy olvassák a te utadat, s nézzék a képeid, aztán majd jövünk a többivel te is, és a többi klub tag is.

Klárikám meg hová tűnt ????? Már rég nem adott életjelt magáról !!
Valószínű valami szép külföldi város utcáit, múzeumait rója, vagy csak sétálgat a pálma fák alatt a homokban, s hallgatja a tenger morajlást, a sirályok rikoltását, míg szemét pihenteti a hullámzó, csillogó napsütötte vízen........

No majd csak előkerül......

Válasz

Zsuzsikám!
Köszönöm a kommenteket és az ismertetőket.
Útban Paralia felé megálltunk egy kis városnézésre Szabadán, majd Szkopjéban. Ezekről tettem fel képeket, majd a többit később.

Válasz

Nagyon szép helyen pihentetek Nóri ! Köszönjük, hogy megosztottad velünk is az élményt ami a sétáitokon ért titeket, megérte türelmesen várni rá, hogy feltedd végre a fotókat !!

Szkopje (macedónul Скопје, albánul Shkup / Shkupi, törökül Üsküb vagy Üsküp) a Macedón Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb városa. A Vardar folyó felső szakasza mellett helyezkedik el, a Belgrád–Athén útvonalon. 2002-es becslés szerint a lakossága 506 926 fő.

A jelenlegi Szkopje területe már legalább i. e. 3500 óta lakott volt.
518-ban egy földrengés majdnem teljesen romba döntötte a várost.
1282-ben a szerbek meghódították a várost. 1346-ban Stefan Dušan szerb birodalmának fővárosa lett.

1392-ben, három évvel azután, hogy a szerbek vereséget szenvedtek a rigómezei csatában, Szkopjét a törökök foglalták el. A következő ötszáz évben a török Üszküb vagy Üszküp néven ismerték.
A városban 1555-ben súlyos földrengés pusztított, de gyorsan magához tért.

1689-ben az osztrák Engelberto d’Ugo Piccolomini tábornok felégette a várost – hivatalosan azért, hogy megakadályozza a kolera kitörését, de az is lehetséges, hogy bosszúból tette Bécs 1683-as ostromáért. A következő kétszáz évben a város gazdagsága eltűnt és a lakosok száma 10 000-re apadt. Csak 1873-ban, a városon áthaladó Belgrád–Szaloniki vasútvonal megépítése nyomán kezdett ismét fejlődni.

A törököket az albán erők 1912. augusztus 12-én űzték ki a városból. Néhány hónappal később, az első Balkán-háború elején a várost elfoglalták a szerbek.
A II. vilá háborút követően Szkopje (a jugoszláv Macedónia többi részével együtt) a Josip Broz Tito-féle Jugoszláv Szocialista Köztársaság része lett.

1963. július 26-án a Richter-skála szerint 6.1-es erősségű földrengés rázta meg Szkopjét, hajléktalanná téve 120 000 embert. A halottak száma kb. 1000 fő volt. A földrengés lerombolta a város négyötödét, és sok műemlék is komolyan károsodott.

A jugoszláv uralom alatt Szkopje gyors ütemben nőtt és a régió egyik fő ipari központjává vált. 1991-ben, a jugoszláv szövetség összeomlásakor Szkopje a független Macedón Köztársaság fővárosa lett.

Válasz