A NAGY SZARVASBOGÁR(Lucanus cervus)

egy közismert európai rovarfaj, a kontinens legtermetesebb bogara. A közhasználatban többnyire csak szarvasbogár néven emlegetik. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágószervéről kapta, amelynek a párzást megelőző vetélkedésben van szerepe.

Életciklusa

A nagy szarvasbogár xilofág állat, ami azt jelenti, hogy imágó állapotban fák – főleg tölgyek – nedveit szívogatja,de nem létfontosságú,hogy táplálkozzon. (Fogságban akár mézzel vagy cukros vízzel is táplálható, amit hosszú, nyaló-szívó szájszervével szürcsöl fel). De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez, hanem a lárvák is ezt a fát szeretik rágni, leginkább korhadt állapotban. A nagy szarvasbogár a homoki tölgyesek legnagyobb testű bogara.

A május-júniusban megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. Nappal inaktívak, ilyenkor a fatörzseken pihennek és szívogatják a nedveket, majd alkonyattájt hangos zúgással kezdenek repülni párt keresve. Repülésük nem túlzottan biztos, gyakran ütközéssel állnak meg. Ha egy nőstényre több hím is ráakad, látványos harcra kerül sor, melynek célja, hogy a fogóként használt szarvakkal megragadják és a hátára fordítsák az ellenfelet – vagy éppen ledobják egy faágról.

A győztes hím megtermékenyíti a nőstényt, ami elég hosszú ideig is elhúzódhat, majd hamarosan, rendszerint júliusban elpusztul – ha nem kerül sor párzásra, valamivel tovább él. A nőstények akár augusztus végéig is elélhetnek. Petéiket leginkább korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakják. A peték 2,25 mm nagyok, melyekből hamarosan kikelnek a piszkosfehér, görbült testű lárvák, a pajorok. Ezek eleinte kis földrögökkel táplálkoznak,és csak később,mikor már nagyobbak lesznek, kezdenek el tölgy vagy más fa korhadékát enni. Ám mivel étkük kevéssé tápláló, fejlődésük is rendkívül lassú: általában 5 éven keresztül rágják erős szájszervükkel a faanyagot, ekkorra már elérik a 10 cm-t is, mire ősszel bebábozódnak. A meleg idők elérkeztével bújnak elő a kifejlett egyedek, hogy újrakezdjék a ciklust. A bogár lassú mozgású, és ha a nőstényért való harcban veszít, a győztes hím lelöki a fárol és rá pár perce életét veszti.
Védettsége
Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös Listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt visszaszorulóban van élőhelye nagy részén. Magyarországon védett, eszmei értékét 2000 forintban szabták meg.