TERMÉSZET BARÁTI KÖR

TERMÉSZET BARÁTI KÖR képgalériái

Nagy István képei - ZEMPLÉNBEN

52 kép

3/7 oldal (52 kép)

Szabó Éva képei -a felhők vonulása

15 kép

: Dr.Fábián Ferencné - Karácsony

44 kép

FENYVESINÉ ÉVA KÉPEI - TÁJAK, BALATON, TERMÉSZET

32 kép

Laczkó Gyöngyvér Téli kikapcsolódás

9 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

FŰZÉR

Füzér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 95 kilométerre északkeletre.
Közigazgatási területén fekszik az ország legészakibb pontja.

Története

1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátatozó falvakkal együtt királyi birtok volt.

A vár és a hozzátartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.

A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.

A település fűzfákról kapta a nevét.

Népcsoportok

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a település lakosainak összetétele tarka képet mutat, és a többszörös identitás választásának jogával sokan éltek. Az adatok alapján az 579 lakosból egy híján valamennyien magyar nemzetiségűnek vallották magukat, de emellett cigánynak 90 fő (16%), szlováknak pedig 82 fő (14%) nevezte magát.

Nevezetességei

Füzéri vár
Tájház
Szent István római katolikus templom (román kori és barokk résszel)
Református templom (kazettás mennyezetű)
A településen áthalad az Országos Kéktúra.