A vörösbegy (Erithacus rubecula) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.

Egy, a The Times által támogatott szavazással 1960-ban az Egyesült Királyság nem hivatalos nemzeti madarává választották.[1] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1996-ban „Az év madarává” választotta.

A vörösbegy vagy más néven csipkemadár erdők, bokrosok madara. Lágy éneke az alkonyati órákban is felcsendül. Kemény teleken a házak mellé húzódik, ahol etethető főtt sárgarépával is. Rovarevő, ősszel bogyót fogyaszt. Védett madarunk, eszmei értéke: 10 000 Ft.

Előfordulása

Európában a földközi-tengeri partvidék és Észak-Skandinávia egyes részeinek kivételével megtalálható. Az Azori-szigeteken, a Kanári-szigeteken és Észak-Afrika egyes részein is. Kelet felé Közép-Oroszországig, Törökországig és Iránig.

Alfajai


Erithacus rubecula balcanicus
Erithacus rubecula caucasicus
Erithacus rubecula hyrcanus
Erithacus rubecula melophilus
Erithacus rubecula rubecula
Erithacus rubecula sardus
Erithacus rubecula superbus
Erithacus rubecula tataricus
Erithacus rubecula valens
Erithacus rubecula witherbyi

Megjelenése

Hossza 12,5-14 cm, szárnyfesztávolsága 20-22 cm és testtömege körülbelül 16-22 gramm. Tollazata hátán barna, hasán fehér, begye, mint ahogy neve is mondja, vörös.

Életmódja

Hazánkban a domb-, és hegyvidékek madara, gyakori fészkelő a dús aljnövényzetű, bokros aljú lomb-, vegyes-, és fenyőerdőkben, de a fás kertekben is megtelepszik. Viszonylag hosszú csüdje a felborzolt avaron való lépegetésben segíti. Halk füttymotívumokkal induló erőteljes, trillázással véget érő éneke a legkorábban - már március második felében - felhangzó madárdalok közé tartozik. Békés természetű madár, de a revírjére tévedő betolakodókkal szemben agresszíven viselkedhet. A költési időszakon kívül többnyire magányosan él.

Táplálékát leginkább a talajon keresi. Vékony, hegyes, tipikus rovarevő csőre van. Ezzel fog rovarokat, férgeket. Különösen a tavaszi és az őszi vonulás idején azonban sok bogyót is eszik, az áttelelők pedig rájárnak az etetőkre.

Általában néhány évet él, de a legidősebb példány elérte a 13. évét.

Szaporodása

Egy évesen éri el az ivarérettségét, áprilistól júliusig költ évente kétszer. A tojó 5–7 tojást rak, melyen 13–14 nap kotlik, ekkor a hím akár háromszor is táplálja óránként. A fiatal madarak 12–15 nap múlva repülnek ki.


Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő.

Rokon fajok

A kékbegy mellett a fülemüle is közeli rokona a vörösbegynek.