A Bújtosi tó fűzfái alatt kellemes sétát tettünk az elmúlt hétvégén.

Én nagyon szeretem ezt a fát, főleg amikor a "gonosz" emberek nem vágják, nyesik meg az ágait, s azok szinte a földet súrolják, s mikor fúj a szél, alatta állva bámulni a sejtelmes ringást...

Nem is gondolná az ember mennyi mindent tartottak felőle a népi hiedelmek:

A fűz megítélése nagyon ellentmondásos, jelentheti a hosszú életet, alkalmas a boszorkányok távol tartására, a varázslások elhárítására, a gonosz elriasztására.
Jelképezheti a termékenységet, a gondolkodási képességet, a nőiességet és az életerőt.

A középkori Európában, mint az ékesszólás jelképe, a dalnokok és költők fája volt.

Kínában a fűz jeleníti meg a női szépséget, engedelmességet, lágyságot. De a fűzhöz kapcsolták a tavasz kezdetét is. A régi Kínában szokás volt a távolra indulónak fűzfáról letört ágacskát ajándékozni.

Japánban a fűz a gyengeség, a finomság, a kecsesség, a nyugalom, az állandóság és az egyesülés jelképe.

A zsidók számára fűzfa a bölcsesség fája.

A románok fűzfaágat tesznek a küszöbre, hogy a korcs állatokat távol tartsák a háztól.

Negatív értelemben a fűz gonosz fa, mert oltalmat ad a boszorkányoknak. A szlávok szerint a fűzfa körül tanyáznak a démonok. Fűzfavesszővel rontásokat tudnak végezni.

Elmarasztalóan mondják a fűzfát a boldogtalanság, a tudatlanság és terméketlenség fájának. Izlandon feltehetően ezért nem szabad olyan szobában szülni, melyben fűzfaágat tartanak. De máshol is elterjedt hiedelem, hogy a szobában tartott fűzágtól elszaporodnak a legyek.

A szomorúfűz a temetők fája, szimbolizálja a bánatot, a halált, a temetést.

A népi gyógyászok fűzfakérgét és fűzfabarkát használnak a gyulladások csökkentésére, reumás és köszvényes bántalmak ellen, gyomorproblémáknál, lázcsillapítóként és emésztési panaszok esetén.

Hatásosnak tartják sárgaság ellen a nyolc napig karon viselt fűzfakoszorút, amelyet a kilencedik napon felakasztanak a kéménybe, majd bedobják a patakba.

Virágvasárnap megszentelt fűzfabarkától várják, hogy elriassza a vihart, tántorítsa el a jégesőt és a villámcsapást.
Mindezek elhárítására dugnak az ereszbe fűzfagallyat.

Szemmel verés ellen barkát füstöltek és fűzfabarkát nyeletnek a tehénnel, hogy ne fájjon a torka.

A magyar nép eredetmagyarázata szerint a fűzfa eredetileg tövises volt, de mivel befogadta lehajtott ágai alá a menekülő Szentcsaládot és az üldözött Krisztust, megszabadult töviseitől.