felértem!....

A barokk kálváriatemplom érdekessége a homlokzat kialakítása, amely a három torony egyvonalba történt elhelyezésével igazi látványosság. A két szélső, alacsonyabb, hengertestű torony közrefogja a magasabb középső, négyzetes formájú, hagymakupolával fedett tornyot, amely az oromzat közepén ül. A szélső tornyok közti összeköttetést a kétszintes oromzathoz voluták és a tagolt párkány közvetíti. Kiszámítottan hatásos az ablakok, vakablakok elrendezése is, utóbbiak inkább szoborfülkék, mint ahogyan azt a vasalt, egy-egy kétszárnyú templombejárat közötti fülke elhelyezése feltételezni engedi. A templomhoz széles, mellvédes lépcsősor vezet, az alsó posztamensen egy-egy rossz megtartású angyalszobor, a baloldali angyal kendővel könnyeit törölgeti. Ez az angyalmotívum megismétlődik a templomtól jobbra elhelyezkedő Fájdalmas Szűz kápolna bejáratánál. A lépcső tetején, baloldalon Szent Péter szobra, jobbra a stációból ismert szenvedéstörténet egyik mozzanata, a Veronika kendője látható szoboralakba formázva. A templom a barokk kor szokása ellenére letisztult formájú, minden díszítés nélküli, hatásosságát elhelyezése és építészeti formája adja. (Szőnyi, 1934, 213). A főhomlokzat előtt három feszület áll. Krisztus keresztje alatt Szűz Mária és Szent János apostol színes, barokk szobra látható. (Boda-Gácsy 1998, 46 Mária Magdolna szobrának jelenlétét is jelzi, a szimmetrikus elhelyezés viszont nem engedi feltételezni).

A templom egyhajós, félkörívvel záródik, szentélye kétszakaszos. A tornyok mögött egy-egy félköríves apszisú, ívelt kápolna csatlakozik a négyszög alaprajzú hajóhoz. A szentély két oldalához boltozatos illetve síkfödémű terek épültek. A kálváriatemplom egyik tornyát és héjazatát 1870-ben villámcsapás sújtotta. 1947-ben gyújtogatás következtében belseje kiégett. Utoljára az Országos Műemléki Felügyelőség végeztetett a templomon helyreállítást (1971).

A kálváriatemplom lépcsője melletti falba temették az első templomgondozó remetét, az utolsó kegyes férfiú a Fájdalmas Szűz kápolnája mögött lelte meg örök nyugodalmát. (Lelkes, 1943, 21). Emlékét névtelenül a kápolna apszisa mögötti kovácsoltvas kereszt, és a falba illesztett német nyelvű felirat örökíti meg. ("Ahol legszívesebben tartózkodott, nyugszik teste. Lelke az égben, porhüvelye Isten házában.")