BURMA


Pagodák, melyeknek aranyozott csúcsa a kék trópusi ég felé tör; sáfrányszínű köntöst viselő szerzetesek, akik házról-házra járnak és kegyeskednek elfogadni a felajánlott ételt; bivalyok, amelyek dúsan díszített kordékat húznak poros földutakon; leányok, asszonyok, akik smink és napvédő krém gyanánt iszapszerű sárga pasztát kennek az arcukra - Burma. Olyan ország, ahol sok helyütt életre kelnek Ázsia letűnt évszázadai.

A burmaiak életformáját a buddhizmus határozza meg; lassú ritmus jellemzi hétköznapjaikat. Rangoonban és Mandalayban, a nagyvárosokban éppúgy, ismeretlen a hajsza és a stressz, mint Irrawaddy, az elefántok folyója mentén sorakozó falvakban, s mindenki a jobb újjászületésben reménykedik. |gy könnyebben elviselhetők a sokakat nyomasztó anyagi gondok is. "Az egyszerű élet boldogsága" - így foglalta össze tapasztalatait a manapság hivatalosan Myanmarnak nevezett ország egyik ismerője.
Ezerarcú világunk, Ázsia, Ausztrália, Myanmar 313. oldal

Kultúra

Burma történelmének első évszázadaiban a monok ismertették meg az indiai kultúrával, valamint a hinduizmus és a buddhizmus tanaival a szomszédos népcsoportokat.

A 3-9 századból származó építészeti emlékek egyértelműen indiai hatásról tanúskodnak. Két típusuk van: a sztupák (buddhista egyházi építmények az ereklyék megőrzésére), és a templomok. A legrégibb sztupák (Promenál) a késői Gupta-periódus (300-500) indiai megfelelőire emlékeztetnek.

A burmai építőművészet a buddhizmus által meghatározott Pagan-periódusban (1044-1287) érte el virágkorát. A sztupákat és a templomokat gyakran fallal vették körül.

A Pagan Birodalom széthullása után a művészetek is elsorvadtak. Reneszánszuk csak a l6. század folyamán következett be. Avában, Amarapurában és Mandalayban, - a három királyi székvárosban - sok kő- és faház épült. Az aranyműves munkák és az elefántcsonttal, tükörüveggel berakott, aranyozott fafaragványok tanúskodnak arról, hogy a burmaiak ma is mesterei a kézművességnek.

A burmai irodalom és színház jobbára vallásos jellegű. A tulajdonképpeni burmai irodalom a Pagan-dinasztia idején kezdődött és csak kőbe vésett feliratok formájában maradt fenn. A leginkább természettudományi, történeti és jogi írásokból álló prózai művek irodalmi értéke meg sem közelíti a líráét. A 14. századtól kezdve a burmai irodalmi nyelv egyre inkább teret hódított a tudomány nyelve, a páli ellenében. Az operaszerű színházi előadások egyesítik magukban a színjátszást, a zenét, a táncot és az éneket.
Ezerarcú világunk Ázsia-Ausztrália, Myanmar 318-319 old.

Válasz