Csehország méltán híres söreiről, és még a legeldugottabb szegleteiben is rábukkanunk hangulatos vendéglőkre és sörözőkre.

Csehország méltán híres söreiről, és még a legeldugottabb szegleteiben is rábukkanunk hangulatos vendéglőkre és sörözőkre, melyekben a vendég asztaláról nem hiányozhat a frissen habzó sör. A világos sörökön kívül számos vendéglő kínál barna (csehül fekete) és vörös sört, vagy világos és barna sörből készült ún. vágott sört (řezané pivo). De bármilyen örömteli tevékenység is maga a sörözés, befejezése nem mindig jelent egyszerű feladatot. Főként a turistavendéglőkben, mivel amint kihörpintettük korsónkból az utolsó kortyot, máris ott landol előttünk az újabb adag. Így hát nem egyszerű feladatnak néz elébe a kedves turista, mivel gyakran még az egyértelműnek vélt jelzés sem elegendő ahhoz, hogy visszafogja a sürgölődő pincéreket.

A két világhírű sörvárosban, Pilzenben (Plzeň) és České Budějovicében működő nagynevű sörfőzdék mellett, ahol hosszú évszázadok óta készül a kiváló alapanyagok és a serfőző mesterek tudásának kombinálásából előállított finom sör, mintegy száztíz kisebb sörgyárat tartanak számon Csehországban. A házi söröket gyártó, többnyire családi tulajdonban lévő minisörfőzdék sörei abban különböznek a hagyományos söröktől, hogy az átlagosnál több vagy kevesebb fokkal rendelkeznek. Vagy pedig az egészségesebbnek titulált, sörélesztőt tartalmazó, szűretlen söröket kínálják fogyasztásra, amelyek – ahogy nevük is utal rá – nem esnek át a végső szűrésen.

De a sör nemcsak önmagában, hanem ételek hozzávalójaként sem megvetendő. A minisörfőzdék melletti éttermekben sört használnak a káposztaleves, a pisztráng vagy a csülök elkészítéséhez. Egyik legismertebb sörös étel a helyi pörkölt, a pivovarský guláš, amely többek közt megkóstolható a neves díjakat begyűjtő prágai Bašta sörfőzde mellett működő U Bansethů étteremben, vagy a Chodovar névre hallgató családi sörfőzdében Chodová Planán, ahol még a palacsintát is sörlekvárral (pivný džem) töltik meg.

De a sört nemcsak ehető és iható formában fogyaszthatjuk, hanem meg is fürödhetünk benne. Regeneráló és relaxációs hatású sörfürdőt kínál ugyanis a Chodovar sörfőzde, ahol megmerülhetünk a B-vitaminban és ásványi anyagokban gazdag aranyszínű folyadékban. De sörfürdőt otthon is vehetünk a Manufaktura sörkozmetika termékei jóvoltából: kényeztethetjük vele bőrünket és hajunkat, vásárolhatunk akár söralapú tusfürdőt, sampont vagy szappant. De nemcsak elkészítési, hanem felszolgálási ötletekből sincs hiány: a prágai Výtopna (Fűtőház) étteremben kisvonattal szállítják síneken a megrendelő elé a sört.

Ha számtalan sör közül szeretnénk választani, érdemes betérnünk a Prague Beer Museumba, amely arról híres, hogy a komlóaroma mellett banán-, vanília-, karamell- és egyéb gyümölcs- illetve fűszerízt is felfedezhetünk szűrt és szűretlen söreikben. És ha nagyobb társaságra és még nagyobb választékra vágyunk, a világ minden tájáról érkező sorstársainkkal együtt élvezhetjük a cseh nedűt a májusban kezdődő Cseh Sörfesztiválon (Český pivní festival), ahol kétszáz felszolgáló hordja népviseletben a hetvenféle sört.

Hol a széles választékért, hol a söröző hangulatért, hol a múltjáért térünk be egy-egy sörözőbe. Amelyek méretben is különböznek egymástól: a turisták körében közkedvelt, tangóharmonikásoktól vagy egész fúvószenekartól hangos U Fleků söröző több különböző díszítésű és hangulatú helyiséggel, és egy nagy udvarral fogadja vendégeit, de tágasnak nevezhető a Medvebocshoz (U Medvídku) söröző is, azonban Hrabal kedvelt sörözője, a délután háromkor nyitó Aranytigrishez (U Zlatého Tygra) nem a nagy termeiről híres.

Bóklászhatunk Prágában a központi területeken, az Óvárosban vagy az Újvárosban, lépten-nyomon sörözőkbe botlunk. Még a Prágai Vár szomszédságában, a pompás Loreto téren is nyílt vendéglő, a Fekete Ökörhöz (U Černého vola), amely idehaza is népes rajongótábornak örvend. Erről tanúskodik a Fekete Ökör Baráti Kör is. A kisoldali (Malá strana) éttermekbe, többek közt az imént említettbe járt Radko Pytlík is, Bohumil Hrabal életének jó ismerője, aki a prágai vendéglőkről összegyűjtött tapasztalatát könyv formájában is megjelentette (Radko Pytlík: Ve stínu pípy, Emporius, 1996). Társaival kialakítottak egy sörútvonalat, az Ökörtől kezdve végig a városon, érintve többek közt az U dvou slunců éttermet, melynek mosdójából nyílt a legszebb kilátás a kisoldali háztetőkre.

A Radko Pytlíkkel készített interjúból (Hospoda byla u nás kulturní fenomén) kiderül a sokak által közismert tény, hogy a csehek a németektől vagy a magyaroktól eltérően nem előkelő szalonokban vagy nemesi palotákban művelték a politikát, hanem a füstös kocsmákban. Jiří Leschtina riporter megkérdezte Radko Pytlíktől, nem fájlalja-e, hogy az egykor híres vendéglők steril turistahelyekké váltak. Pytlík bevallja, azt inkább fájlalja, hogy a hangulattal együtt a jeles sörözői egyéniségek is eltűntek. Az improvizáció és inspiráció helyszíneit, ahol egykor a cseh értelmiségiek találkozgattak, manapság gyakran a turisták uralják. Például a Švejkkel fémjelzett Kehelyhez (U Kalicha) sörzarándokhellyé, idegenforgalmi látványossággá lett. A Fekete Ökörhöz egykori hangulatát azonban igyekeznek megmenteni a tulajdonossá vált törzsvendégek, akiknek minden bizonnyal sikerül elérniük, hogy kedvenc vendéglőjüket ne alakítsák át hangulattalan, drága sztárvendéglővé.

Ma a cseh értelmiségiek sörtúráitól eltérő sörözőtúrán vehetnek részt a turisták: az esténként hat órakor kezdődő, négy órán át tartó Beer Tour nevű kocsmafelfedező körúton. Azonban a szervezett és szervezetlen cseh sörturizmus a helyieknek nincs minden esetben az ínyére. Bár számtalan söröző szolgálja a szomjas torkokat és ebből kifolyólag kortyolgathatják a finomabbnál finomabb hazai söröket, arra panaszkodnak, hogy egy hirtelen támadt ötlettől vezérelve nem térhetnek be a prágai sörözőkbe, mivel azokat elfoglalták a külföldi turisták. A cseh ivóközösség lassan teljesen kiszorul a sörözőkből, és csak foglalás esetén tud helyet foglalni a nevesebb vendéglők, sörözők asztalainál.

P. S.: A cseh kocsmográfia magyar nyelven is gazdag szakirodalommal rendelkezik. Ha szeretnénk többet megtudni sörözőkről, sörfőzdékről, történelmükről és törzsvendégeikről, vegyük kézbe a Prágai sörkalauz (Kelenföld Kiadó 1989), a Sörmentén Csehország (Hibernia Nova Kiadó, 2007), a Prágai kocsmakalauz (Alinea Kiadó 2008) vagy a Sörmentén Prága (Hibernia Nova Kiadó, 2009) című sörkalauzokat.

Válasz