Filmnézés előtt:
Szinte kötelező az elmélyült gondolatokkal foglalkozó filmeket különleges helyen forgatni. Nem fogunk csalódni. Franciaország egyik híres szigetén, Mont Saint Michel kolostoránál találjuk magunkat. A hely elbűvölő, de kihalt. A múlt emlékeit tartogatja a kíváncsi turisták számára, s rejtélyekkel teli. Itt meg kell állni, ki kell lépni a mindennapok forgatagából. Nem lesz nehéz, hiszen nagyjából már a cselekmény végén járunk: három különböző ember itt találkozik, de a szokásosnál mélyebben ismerik meg egymást. Egy politikus, egy költő és egy tudós gondolatvilága tárul fel, s közben interakciókban rendkívül gazdag szellemi kalandban lehet részünk.
Nincsenek itt gondolkodási korlátok, szabadon lehet bármit felvetni. Lesz-e ebből valami kerek egész? Jóllehet megrendezett párbeszédeket hallunk, a film egy napot sűrít bő másfél órába, de mégsem érezni, hogy megvágott anyag lenne. A gondolatok szinte “táncolnak”, de gyakori zuhanórepüléseikbe mégsem zavarodunk bele. Tudatos szerkesztéssel a rendező úgy építkezik, hogy első hallásra is követhető marad, de többedszer látva-hallgatva is szinte kimeríthetetlenül gazdag. Nagy ívű eszmefuttatásaik néha figyelmünk határát ostromolják, mégsem érthetetlenek, hanem a világ egyszerűségére mutatnak rá. Érdemes figyelni a szentenciákra: halálról, időről, tudományról, világképről, fejlődésről, fenntarthatóságról, globalizációról, környezetünkről, egészségről, életmódról, társadalmakról, kormányzásról, versengésről, érdekekről, új elméletekről, az élet értelméről, költészetről, zenéről, igazságról, törődésről, szeretetről...
"Senki sem külön sziget. Minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja. Ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang; érted szól."
Találkozásuk egyre ünnepélyesebbé és bensőségesebbé válik, mert számos területen közös témát találnak, amiben kiegészítik, motiválják egymást. Magával ragadó és felemelő, ahogy spontán beszélgetésükben őszinték, és nem reménytelenek. Lelkesítő felfedezéseik, önkifejezésük mellett új sejtéseik is találkoznak, életük értelme megerősödik. Végül pedig sorsuk egyedülálló katarzisban fonódik össze.
Azon túl, hogy átélői lehetünk szellemi barangolásuk emelkedő útjának, kalandozásaik során érintik saját világfelfogásunkat és emberi mivoltunkat. Ezért érdemes egy baráti beszélgetésben összegezni a bennünk felszínre hozott korábbi és új felismeréseket. Hagyjunk időt arra, hogy megismerjük egymás gondolatait. Figyeljük meg a szereplők beszélgetés közbeni viselkedését is: nem indulatokkal reagálnak, hanem mindenki a másik mondanivalóját követi és tovább is szövi. Kövessük őket a végpontig: mi történik a három személy belső lelkivilágában? Milyen világlátásra tanítanak bennünket is?
Véleményem szerint olyan állásfoglalásra késztet, hogy méltán sorolom a világ legjobb három filmje közé. Remélem sokakból lelkesedést és maradandó élményt fog kiváltani.