potozan töltötte fel ezen a napon: 2012.01.13.

Roald Engelbregt Gravning Amundsen (Borge, 1872. július 16. -- ismeretlen 1928. június 18.) norvég felfedező hajózott először át az Északnyugati átjárón (1903-1906), majd 1910--12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én. Amundsen a norvégiai Borge-ban született, Oslo mellett. Fridtjof Nansen Grönlandot átszelő expedíciójának hatására döntött úgy, hogy életét a felfedezésnek szenteli.
1897--1899-ben részt vett Adrien de Gerlache Belga Antarktisz Expedíciójában mint első tiszt. Belgica nevű hajójuk volt az első olyan jármű, amely áttelelt az Antarktiszon, mivel belefagyott a Bellingshausen-tengerbe.
Velük tartott egy amerikai orvos, Frederick Cook is, és az egész legénységet megóvta a skorbuttól. Ez életre szóló tanulság volt Amundsen számára.
Ő vezette azt az 1903-ban indult expedíciót, amelyben először sikerült végighajózni az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra az Északnyugati átjárón. A Gjøa nevű hajóval1906-ban érkeztek meg úgy, hogy a feladatot hatan teljesítették (Amundsen, Lindström, Gustav Juel Wiik, Ristvedt, Godfred Hansen, Helmer Hanssen).
Az expedíción Amundsen tanulmányozta a sarkvidéken élő emberek szokásait, mert el akarta tanulni, hogyan lehet élni az ilyen szélsőséges körülmények között. Eltanulta a szánhúzó kutyák hajtását, és dokumentálta hőszigetelő ruházatukat. Feljegyzéseit és gyűjteményét a néprajztudomány később nagyon felértékelte.
A Gjøa hajót az expedíció után San Franciscó-i norvégok vették meg. 1972-ben az elhanyagolt járművet a norvég kormány megvásárolta, és a Fram Múzeumban helyezte el.
Én is itt találtam rá.
Bár Amundsen 1910--12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én, nem tudott maradéktalanul örülni a sikerének, mert őt világéletében az Északi-sark tartotta bűvöletében. „Ehelyett ott találtam magam a Déli-Sarkon" — mondta később.
1918--1920 között Amundsen új hajójával, a Fram mintájára épült Mauddal az Északkeleti átjáró áthajózására vállalkozott Adolf Erik Nordenskiöld útvonalán, hogy a Fram sodródásos kutatóútját más kezdőpontról megismételve közelebb jusson az Északi-sarkhoz. A vállalkozás a jégviszonyok miatt kudarcba fulladt.
1925-ben Lincoln Ellsworth, Umberto Nobile és még három ember társaságában megpróbálta repülővel elérni az Északi-sarkot.
Alaszkából indulva eljutottak az é. sz. 87° 44'-ig, de a sarkot nem érték el. Ebben az időben ez volt a legészakibb olyan pont, ahová ember repülőgéppel eljutott.
Két géppel vágtak neki az útnak, és azok egymástól néhány kilométerre landoltak. Bár nem volt rádiókapcsolatuk, de sikerült egymásra találniuk. Az egyik gép teljesen tönkrement. Három hétig dolgoztak azon, hogy a jégen felszállópályát alakítsanak ki. 60 tonna jeget lapátoltak el úgy, hogy a napi ételadagjuk 40 dkg volt. A hat felfedező végül beszállt az épen maradt gépbe, és dicsőségben tértek vissza, amikor már mindenki azt gondolta, hogy odavesztek.
1926-ban tizenötödmagával, Ellsworth és Nobile társaságában megpróbálta a Norge léghajón átrepülni az Északi-sarkvidéket. 1926. május 11-én indultak útnak a Spitzbergákról, és két nappal később Alaszkában szálltak le. Légi úton valószínűleg először ők érték el az Északi-sarkot, mivel az őket két nappal állítólag megelőző Richard Byrd útjának sikere erősen kétséges.
Amundsen 1928. június 4-én repülővel indult el, hogy megmentse Nobilét, akinek Italia nevű léghajója lezuhant. Néhány héttel később Tromsø közelében találták meg a gép darabjait — úgy tűnik, Amundsen lezuhant, és vagy a katasztrófában, vagy kevéssel utána meghalt. Holttestét sosem találták meg.
A hajózási múzeumban szerzett ismereteim, valamint a közvetlen közelben készült fotóimból állítottam össze ez a videót. Bár magában a múzeumban is készítettem fotókat, azonban a fotózásra alkalmatlan fényviszonyok miatt azokból nem tudtam ide beépíteni.
PPS formátumban, teljes képernyős vetítésben nagyobb, szebb felbontásban itt tekinthető meg:
http://www.miosotis.extra.hu/index.html