titokzatoscsatater töltötte fel ezen a napon: 2010.03.13.

Kőrösi Csoma hagyatéka + + +

Szemző Tibor gyönyörű filmje a "legkiváncsibb magyar"-nak, a nagy nyelvész-tudósnak állít költői emléket.

Az élet vendége - Csoma-legendárium (2006)
(A Guest of Life - Alexander Csoma de Kőrös)
http://csoma.mtak.hu/en/index.htm

Színes, magyar játékfilm, 80 perc
Szereplők: Törőcsik Mari, Susannah York
Rendező: Szemző Tibor + + + http://www.c3.hu/~gordianknot/szemzo/hindex.html

„Amikor 1999 októberében Delhibe érkeztem, nem várt, még titkon sem remélt lehetőség adódott előttem: a himalájai Kanam faluba utazhatok, ahol Kőrösi Csoma Sándor élt és tanult éveken át, és ahol híres tibeti-angol szótárát és nyelvtanát készítette.

Egy percig sem tétováztam. Végre megcsillant a remény, hogy megértsem, mi tartotta fogva Csomát ezen a nehezen leírható vidéken, és túl a megszállott kutató tudományos érdeklődésén, mi lehetett az ok, a személyes motívum, ami miatt ez a magányos zarándok éveket töltött a hegyek között.

Jelentem alássan, nekem már dereng valami, és engedjék meg, hogy ezt a valamit most Önökkel is megosszam.
(Szemző Tibor)

Kőrösi Csoma Sándor a magyar tudomány talán legkülönösebb alakja. A 19. század elején a romantika nemzeti érzéseitől hajtva indult el Ázsiába felkutatni a magyarok őseit, vagy azok nyomait, emlékeit. Akkoriban úgy vélték, bizonyos, hogy a magyarok Ázsiából érkeztek mai lakóhelyükre. Csoma egész életében erre az útra készült, bizonyosságot keresett népe származására. Már hazájában, az erdélyi (Transzszilvánia) Nagyenyeden klasszika-filológiát tanult, és azért sajátított el szép számmal modern nyelveket, hogy a kollégium könyvtárában tanulmányozhassa a történelmi forrásokat. Ezért tanulta meg később a török, az arab, a perzsa nyelvet, ezért iratkozott be a Göttingeni Egyetemre, ahol jeles korabeli Kelet-kutatók voltak a tanárai. Amikor 1819 őszén útnak indult, tizenhárom élő és holt nyelvet vallhatott magáénak. Később a távol-keleti nyelvekkel együtt húszra emelkedett az általa elsajátított nyelvek száma.
Csoma az Erdély-Bukarest-Szófia- Philippopolisz (Plovdiv)-Enosz-Alexandria- Ciprus-Aleppo-Bagdad-Teherán-Buhara- Kabul-Leh útvonalon gyalogszerrel, a tengeren hajóval, évek múltán érkezett meg Indiába, ahol megismerkedett a buddhizmussal. 1827 és 1830 között egy tibeti buddhista kolostorban (Kanam) a Himalájában végigolvasta, kivonatolta és

Kőrösi Csoma Sándor

a nyugati világ számára magyarázatokkal látta el a tibeti nyelvű buddhista "Biblia" 325 kötetének 105 ezer lapját, elkészítette a tibeti-angol szótárt és a tibeti grammatikát. (1834-ben jelentek meg kötetben Kalkuttában.) Kőrösi Csoma Sándor munkáiból ismerte meg a Nyugat a buddhizmust és a tibeti kultúrát. Ő alapította meg a tibetológia tudományát.
Miután tibeti kutatásaival végzett, nem utazott tovább eredeti úticélja, az akkori kínai-tibeti határvidék, Belső-Ázsia keleti tájai felé. Kalkuttában maradt, s a szanszkrit, a bengáli, a hindi és a maharatta nyelvű irodalmat tanulmányozta ismeretlen céllal. Könyvtárosi állást vállalt a Brit Ázsiai Társaságnál. A könyvtár épületén kívül szinte sohasem látták. Őt azonban, mint híres tudóst, többen is meglátogatták. A korábban zárkózott, csendes ember derűs és beszédes volt vendégeivel. De sohasem önmagáról, csakis olvasmányairól beszélt. Nyolc évi könyvtári munka után váratlanul felkerekedett. A tibeti főváros, Lhásza felé vette az útját. Nem jutott messzire, a mai indiai-kínai határon halt meg a Himalájában. 1842-ben, ötvennyolc éves korában. + + + http://www.csomafilm.hu/ + + + értékmentés másként... (Hír TV, Borbás Mária) + + + http://dobogommt.hu/dobogo/letoltes.php?dlid=alldownloadshun20050000000022