BORÓKA BOGYÓRÓL TUDJÁTOK-E ?

Boróka-történelem

A borókabogyóból sajtolt olajat már a görög, a római és az arab világ is előszeretettel használta. Egyiptomban a mumifikáláshoz szükséges kencék közé tartozott, valamint kozmetikumokhoz és parfümökhöz is felhasználták. A görögök hittek benne, hogy az ő szerfelett szeretett sportjukhoz is nagy támogatást ad a boróka, úgy gondolták, hogy a fizikai erőnlét javításában szerepet játszanak ezek a kicsiny bogyók. A rómaiak a gyakran elérhetetlen és igencsak drága borsot helyettesítették a borókabogyóval.

Középkorban borókacsokrokat aggattak az ajtófélfákra, hogy távol tartsák a boszorkányokat, a 17. században pedig már – borókából és más tűlevelűekből – kenőcs is elérhető volt, balsamum hungaricum néven, amit egészen a 18. század végéig alkalmaztak bőrbetegségek kezelésére. Az ún. olajkárok, felvidéki tótok, akik magyar doktorok néven járták Európát a kenőcseikkel, innen is ered a hungaricum kitétel. A munkásságuknak az vetett véget, hogy mérgeket – például arzént és belladonnát – is árusítottak.

Különleges íze mellett rengeteg jó élettani hatása is van Különleges íze mellett rengeteg jó élettani hatása is van
A Bibliában is több helyen szerepel a boróka, többek között a Zsoltárok és a Királyok könyvében. A reneszánsz művészetben a szüzesség szimbólumaként jelent meg a boróka, olyannyira, hogy Leonardo Ginevra de Benci-ről festett képén a fiatal feleség erényeit hangsúlyozandó és a hölgy nevéből fakadó játéknak köszönhetően egy hatalmas cserje is szerepel.

Nem csak a középkori járványok idején tulajdonítottak nagy jelentőséget a borókának, még az 1918-as nagy spanyolnátha járvány idején is levendulával és borókakivonattal fertőtlenítették a kórtermek levegőjét, mivel a boróka kifejezetten hatékony a levegőben terjedő fertőzés megfékezésében.

Az okkult tanok hívői is kedvelik a borókát, gyakorta használják a borókaágat füstöléshez. Skóciában hagyomány, hogy újév napján a házban és a kapcsolódó gazdasági épületekben borókaágyat füstölnek, így tisztítva meg az új esztendőre az otthonukat.
Jótékony bogyó

A boróka egy 4-6 méteres rendkívül szívós ciprusféle tobozbogyója, amely először kék színben pompázik, majd befeketedik, mire 2-3 év alatt beérik. A fán egyszerre vannak zöld és fekete bogyók, mivel a cserje folyamatosan terem. Az ősz végén leszedett bogyókat 35 fok alatt, szellős helyen szárítják, hogy illóolaj tartalmukat megőrizzék. 10 dkg bogyóból 1g illóolajat lehet kinyerni.

Az ókortól kezdve a borókát az ételek ízesítése mellett leginkább az orvoslásban használták, mint méregtelenítő, fertőtlenítő és nyugtató szer, emellett meg voltak győződve vágyserkentő hatásáról is.

Nagyon jó zsíros bőrre, sőt fertőtlenítésre is igen alkalmas, segít megszabadítani a bolháktól, tetvektől. Az európaiak a középkorban kígyómarás, pestis, kolera és tífusz ellen harcoltak a borókával. Manapság a vese és húgyúti fertőzések kezelésében használják, de kifejezetten jó hatással van az emésztésre és a vérnyomásra is. Gyulladásgátló hatásának köszönhetően képes enyhíteni a fájdalmat. Jól gyógyítható vele a nátha. Oldja a stresszt, javítja a hangulatot, erősíti az önbizalmat.

Méhösszehúzódásokat okozhat terhesség alatt, így abban a néhány hónapban kerülendő, sőt a kisgyerekeknek és a vesebetegeknek is tartózkodniuk kell a boróka használatától.

Válasz

Marika !Az ember azt várná,hogy egy maci néz rögtön vele szembe....

Válasz