A város főtere, a Kossuth Lajos tér hátterében húzódik Szentes legnagyobb egyházi épülete, a reformátusok két és fél ezer ülőhelyes műemléktemploma, a város egyik legjellegzetesebb épülete.

Szentes legjellegzetesebb épülete a Kossuth tér hátterében húzódik, annak mintegy díszes lezárásaként szolgál. A kelet-nyugat tengelyű Nagytemplom tornya klasszicista, a templomtest copf stílusú. A torony a négy párkányzat által öt szintre oszlik. Az első emelet ablakai négyzet, a másodikéi kör alakúak. A harangház rácsos ablakai téglalap alakúak, fölötte legyező formájú, félkörös ornamentika (jellegzetes motívum a debreceni Nagytemplomon) , még följebb toronyóra. A toronyórát 1828-ban Rauschmann budai óragyártó készítette, Karl Vitus szerelte fel. Ez volt hazánkban a második horizontális toronyóra, az első az alcsúti kastély számára készült.

A torony két oldalán lévő, íves oromzat két szélén egy-egy kancsó formájú díszítményt láthatunk. Az oldalhomlokzatok közül a délit egyszerű támpillérek kísérik. Az oldalhomlokzatok hét részre oszthatók. Az ablakok szegmentívesek, Sarkadi Sámuel asztalos és Bíró József lakatos mesterek munkái 1811-ből. A hátsó homlokzaton nincsen ablak, csak egy egyszerű kiképzésű kapu, a főpárkány felett pedig klasszicista timpanon.

Monumentális belseje későbarokk stílusú, 48 méter hosszú és 24 méter széles, 2500 ülőhelye van, kb. 4000 fő befogadására alkalmas, hazánk legnagyobb református templomai közé tartozik. A teret három oldalról kosáríves árkádokkal tagolt, kétemeletes kőkarzat övezi, az árkádok közti ión pilaszterek fejezete gipszből készült. A negyedik, karzat nélküli oldalon van a szószék, mely 1820 és 23 között készült Kajtár András, Bíró János és Balogh József munkája által későbarokk stílusban. Kosarán copf motívumok, díszes hangvetőjén az istenszem motívum figyelhető meg. Az első karzat padjait 1815-ben Somogyi Péter és Nemes Ferenc asztalos mesterek készítették. A többi pad és az úrasztala 1823-ban készült. Az úrasztalát és kerítését Kajtár András és Bíró János készítette. A hosszanti karzat fölé keskenyebb, a szószék felöli oldalon, a tulajdonképpeni szakrális tér fölé pedig jóval szélesebb hétboltszakaszos, csehsüvegboltozatos mennyezet borul. A falak mindenütt egyszínű fehérek.

A bejárattal átellenes karzaton húzódik a templom igen szép és híres orgonája. Az első orgonát a templomépítő lelkipásztor, Kiss Bálint idején építették 1863-ban, Kovács János (Szeged) építette. 1909-ben, a reformáció ünnepén szentelték fel a jelenlegi 2 manuálos , 32 regiszteres, 2114 sípos hangversenyorgonát, építését egy évvel korábban kezdték meg. A neves, pécsi Angster-cég készítette. Neves orgonisták is kiváló hangszernek találták. A templom jó akusztikája miatt kiváló koncerthelyszín.