Arizona

az Amerikai Egyesült Államok 48. tagállama. A délnyugati részen található. Nagyrészt sivatagi éghajlatú, a nyarak nagyon forrók, a telek enyhék. Északi területén fenyvesek találhatók. Határos Új-Mexikó, Utah, Nevada és Kalifornia államokkal (valamint egy ponton Colorado állammal) és 626 km hosszan a mexikói Sonora és Alsó-Kalifornia államokkal. Az állam legnagyobb városa s egyben a fővárosa is Phoenix.

Története

Név eredete

Eltérő vélemények alakultak ki a nyelvészek körében Arizona nevének eredetét illetően. Néhányan vallják, hogy "Arizona" egyszerűen az "arid zone", azaz „száraz régió” kifejezésből ered. Viszont ez a fajta megjelölés a spanyol nyelvre nem volt jellemző. Mások elvetik ezt a változatot és vallják, hogy a név a baszk nyelvből ered, miszerint aritz onak, vagyis „jó tölgyfák” szóösszetételből származik, vagy az o'odham nyelv "alĭ ṣonak", „kis forrás” is lehetséges.

Első európaiak

Elsőként 1539-ben Marcos de Niza spanyol ferencesrendi szerzetes érkezett ide Mexikóból, s találkozott az itt élő lakosokkal, valószínűleg a sobaipuri indiánokkal. 1540-ben követte őt az aranyat kereső spanyol felfedező és konkvisztádor Francisco Vásquez de Coronado. Ezután hamarosan megérkeztek a spanyol misszionáriusok is, és tanították az indiánokat a kereszténységre. 1572-ben a spanyolok erődítménnyel ellátott városra bukkantak Tubac mellett, s 1775-ben Tucson környékén. Amikor Mexikó 1821-ben kivívta függetlenségét a spanyol elnyomás alól, a mai Arizona a Mexikó Territórium része lett.[6] 1847-ben a mexikói–amerikai háború idején az Egyesült Államok elfoglalta Mexikóvárost és kényszerítette a Mexikói Köztársaságot, hogy adja fel északi területeit, beleértve azt is, ami ma Arizona.

Arizona megvásárlása

1848-ban a Treaty of Guadalupe Hidalgo dokumentum értelmében az Egyesült Államok fizetett 15 millió dollár kompenzációt az újonnan megalakult Mexikói Köztársaságnak.

A terület vásárlása után, amelyet korábban a spanyolok birtokoltak, majd egy rövid ideig Mexikó, az Egyesült Államok kis híján "tönkrement". Ezután az Egyesült Államok felkínálta a területet visszavásárlásra, de a mexikói vezetők pénzügyi nehézségek miatt elutasították ezt.

Arizona Territory

1853-ban a Gila River alatti földeket az Államok megvásárolta Mexikótól a "Gadsden Purchase" értelmében. Ekkor már Arizona Új Mexikó Territórium része volt, amíg a déli részek kiváltak[8] az Unióból, s 1861. március 16-án Arizona Territórium lett. 1862. február 24-én csatlakozott az Államokhoz. Hivatalos neve Arizona Territory lett, s a határokat csak később jelölték ki. Ekkortájt "Gadsonia", "Pimeria", "Montezuma", "Arizuma", és "Arizonia" mind a territóriumhoz tartozott.

Lincoln elnök által aláírt szerződésben az "Arizona" név szerepelt, így az elnevezés végleges lett

19-20. század

A 19. század második felétől kezdve mormon telepesek érkeztek ide, megalapították Mesa, Snowflake, Heber, Safford és más városokat. A Phoenix völgyben is letelepedtek (a Nagy völgye) Tempe, Prescott és más területeken.

1912. február 14-én Arizona az Egyesült Államok 48. állama lett.
Arizona, naplemente a sivatag közelében

A gyapottermelés és a rézbányászat Arizona két fontos ipara. A nagy válság idején különösen szenvedett az állam, de az 1920-as és 1930-as években a turizmus fellendítette gazdaságát.

A második világháború alatt német és olasz fogolytábor, valamint az Államokban élő japánok internáló tábora volt. A tábort megszüntették a háború után.

Phoenix területét az állam a Maytag családtól vásárolta meg, s ma itt van Phoenix városának állatkertje.

Az államban alapították meg a Phoenix Indian School-t, melynek az volt a célja, hogy az indiánokat asszimilálják. Sokszor a szülők beleegyezése nélkül küldték a gyerekeket az iskolába, hajukat levágták, nyugati nevet adtak nekik, hogy a megkülönböztető indián kultúra jegyeit eltüntessék.

A második világháború után Arizona lakossága nagyon gyors ütemben növekedni kezdett. A légkondicionáló berendezés feltalálása része volt ennek a folyamatnak, amely a nagy meleget elviselhetőbbé tette. Az Arizona Blue Book bejegyzései szerint 1910-ben a lakosság száma 294 353 fő volt. 1970-ben viszont már 1 752 122 lakost számláltak. A huszadik század korai évtizedeiben a lakosság 20%-kal növekedett, míg a század második felében a növekedés elérte a 60%-os arányt.

Az 1960-as években nyugdíjas közösségek épültek, s sokan költöztek ide középnyugatról és északkeletről a kemény telek elől.

Földrajz

Arizona az Egyesült Államok délnyugati sarkában helyezkedik el. Területét tekintve a hatodik legnagyobb állam Alaszka, Texas, Kalifornia, Montana és Új-Mexikó után. Területe 295 254 km², s kb. 15%-a magántulajdonban van. A fennmaradó terület erdő, parkok, védett területek, indiánrezervátumok.

Arizona a sivatagjairól ismert leginkább, amelyek növényzete különleges, leginkább kaktuszfélékből áll. Éghajlata is ismert a szélsőségesen forró száraz nyarakról és enyhe telekről. Észak-közép része, a Colorado Plateau tűlevelű erdővel van borítva, ellentétben az állam déli részén elterülő sivatagi Basin és Range területekkel.

Mint más délnyugati állam, Arizona helyrajzi tulajdonságai területről területre különbözőek. Hegyek és fennsíkok alkotják több mint felét az államnak. Itt találhatjuk a híres Ponderose fenyőt.

A Grand Canyon egy színes, lépcsőzetes felépítésű szakadék Észak-Arizonában, amelyet a Colorado folyó vágott ki magának rétegről rétegre közel kétmilliárd év alatt. A kanyon a világ hét természeti csodáinak egyike. Részben a Grand Canyon National Park-ban helyezkedik el, ami az Egyesült Államok első nemzeti parkja. Theodore Roosevelt elnök jelölte ki a parkot védett területté. Hossza 445,78 km, szélessége 6 km-től 29 km-ig terjed, s több mint 1,6 km mély.

A Colorado fennsíkon található a Barringer meteoritkráter, amely az egyik leglátványosabb, meteoritbecsapódás következtében keletkezett kráter, Flagstaff-tól keletre. A kráter átmérője hozzávetőlegesen 1,2 km.

Utah és Arizona határán található a Glen Canyon, ami a Colorado folyó Grand Canyon feletti szakasza. A Glen Canyon alsó szakaszának egyik legszebb része, a Horseshoe Bend, vagyis a lópatkó kanyar, ahol a kanyon és a folyó ténylegesen lópatkó alakot formáz a vörös sziklákban. Kicsivel feljebb, Page városánál kezdődik a Glen Canyon gát által kialakított Powell-tó (Lake Powell), ami az USA egyik legnagyobb és leglátványosabb mesterséges tava, melyet a vízi sportok szerelmesei is használnak. Page városa közelében található az Antilop-kanyon - a víz által a homokkőből kifaragott 1-4 méter széles kanyon falai fantasztikus hullámokat formáznak, melyeket a kanyon tetejéről leszűrődő fény világít meg.

Ugyancsak Utah és Arizona határán található az amerikai westernfilmekben talán leggyakrabban filmezett Monument Valley, melynek vörös táblahegyei, sziklaorgonái és természetes sziklaívei kedvelt látványosság. Maga a park navahó területen fekszik.

Arizona sivatagi klímájáról ismert, ahol a nyár szélsőségesen forró, a tél enyhe, de az állam északi fenyőerdővel borított része és a hegyvidék hidegebb, mint a sivatagi terület. A 2006. július 1-jén készült felmérések szerint Arizona lakossága nőtt a leggyorsabban az Egyesült Államokban, meghaladta az addig vezető helyen álló Nevada államot.

A Grand Canyonon kívül több más nemzeti parkja és más védett területe van, ezeken kívül indián rezervátumok is találhatóak itt. 1912. február 14-e óta az USA tagállama.

Válasz

Gratulálok János! Szépek a képek, s a zene is nagyon illik hozzá!
Köszönöm szépen a sok érdekes, látványos videókat, szép estét kívánok neked!

Válasz