Közzététel: 2015. dec. 21.
Puerto Rico (IPA: [ˌpwertoˈrːiko]) a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő tagja.
A szigethez tartoznak még a szomszédos Vieques, Culebra és Mona szigetek is. A szigetország az Amerikai Egyesült Államok társult állama.

A sziget fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek magassága 900-1300 méter. Legmagasabb pontja a Punta, 1338 méter. A hegységtől északra sík vidék, dél felé pedig dombvidék foglal helyet.
A sziget körülbelül i. e. 2. évezred tájától lakott és valószínűleg 1000 körül az Orinoco vidékéről érkeztek azoknak az indiánoknak az ősei, akik Kolumbusz Kristófot fogadták. Az 1000 táján kialakult taino régészeti kultúra fennmaradt az európaiak érkeztéig.

Kolumbusz második útja alkalmával 1493. november 19-én kötött ki a szigeten, s az általa San Juan Bautista névre keresztelt sziget ekkor Spanyolország fennhatósága alá került. A sziget gyarmatosítása Juan Ponce de León partra szállásával kezdődött meg, aki 1508 és 1519 között a sziget első kormányzója volt, s 1508-ban megalapította Caparra városát, mely később a sziget fővárosa lett San Juan néven. A tainók pár évtized alatt annyira megtizedelődtek, hogy néger rabszolgákat hoztak helyettük. A 17. század végén és a 18. század elején a gyarmatosítás súlypontja áttevődött a valamivel prosperálóbb szárazföldi területekre, az elszegényedett telepesek elhagyták a szigetet. A napóleoni háborúk idején a sziget átmenetileg megkapta a spanyol tengerentúli tartomány rangját és képviselőt küldhetett a Cortesbe.

1898-ban Spanyolország a spanyol–amerikai háború veszteseként kénytelen volt megválni a szigettől. Azóta az Amerikai Egyesült Államok birtoka. A szigetlakók 1917-ben, az első világháború közepén kapták meg az amerikai állampolgárságot. Azóta is részt vesznek az amerikaiak minden katonai akciójában. 1952-ben helyi alkotmányt kapott a sziget. Az alkotmány szerint Puerto Rico önálló állam, amely önként társult az Amerikai Egyesült Államokhoz. A sziget politikai életében jelentős súllyal vannak jelen azok az erők, akik az Államok közönséges tagállamává szeretnék alakítani a szigetet. A függetlenség pártiak viszont a szavazatok 3-5%-át kapják meg rendszeresen. A politikai státusról tartott ismétlődő népszavazások eredményei azt jelentették, hogy lakói nem akarnak változtatást.
Kategória
Utazás és események
Licenc
Normál YouTube-licenc