Útvonal:

Távolság: ~ 30 km Nehézsége: ***** Idő: ~ 11 óra

A Pénzásási Erdei Turistaháztól a kék négyzeten indulunk a Csánki-kertig (a Wenckheim kastélyhoz tartozó gazdasági kiskert volt valaha), ahol a sárga sávra vált utunk, mely hosszan vezet a diósjenői Závoz-tetőig nevezetes helyek sora mellett. Első állomásunk a Kámor–hegy (661 m). Nevét a hegyen egykor álló vár gonosz uráról, Kámor rablólovagról kapta. A titokzatos Kámorhoz mondák sora fűződik: mesés kincs, tömérdek arany, rablólovagok, tündérszép leányok, boszorkányok a szereplői a történeteknek. Valamikor két vár is állott rajta, nyomait azonban ma már csak a várromok őrzik.

A sáncot elhagyva a történetek hangulatán túl valóban meseszép tájat találunk a Kámorban. A hegy csúcsától K-re, mintegy 200 m-re, a meredek sziklafalban lévő Hugó-villa, s az elénk táruló pompás kilátás kárpótol a hegymászás fáradalmaiért. Egykori birtokosa Mikszáth Kálmán volt, ki írói munkássága negyven éves jubileumára kapta a birtokot a "magyar nemzet ajándékaként”. Tovább a Jász-bükki-rétet elérve az É felé induló szekérúton jutunk el a Groote-kereszthez.

A 19.sz-ban a környék erdőinek birtokosa Groote Kelemen báró volt. A bárót 1906-ban vadászaton itt lőtték agyon. Testét másnap találták meg; a kutyája őrizte. Rebesgetik, hogy tán a főerdész végzett vele, esetleg nyereségvágyból, szüksége lévén a 20.000 koronára – ennyivel biztosította be magát az esetre, ha a báró meghal. Vagy talán szerelemféltésből, egyugyanazon hölgynek udvarolt a báró is, a főerdész is. Nem tudhatjuk.

A Kun-forrásnál felfrissíthetjük magunkat. A Závoz-tető a460 méterével mélyen bevágódott a szomszédos hegyek közé, átkelőként kínálva magát. A név szláv eredetű, hegynyerget jelent.Csodálatos panoráma tárul elénk: Diósjenő, a Diósjenői -tó, a Nógrádi-medence, a Cserhát és a Naszály vonulatai. A fölöttünk magasodó sziklák indulásra késztetnek. Jobbra fordulva az aszfaltúton ereszkedünk le, a hajtűkanyarban a régi időkben egy "Mázsaház" is állt, bizonyára vámoló céllal, de annak már nyoma sincs. Valójában a kitermelt fát mérték itt le. Az Diósjenői Erdészeti tanösvény ismeretterjesztő táblája után pár száz méternyi földút után a zöld sáv jelzésen, az Ételhordó úton indulunk felfelé. Ezen az úton hordták fel a meleg ételt Sváb Sándorné bárónő vadászvendégeinek a vadászkastélyba a falu közeli Sváb kastélyból (ma speciális otthon).