Both vára vagy Hiripné vára (1 – 2 órás gyalogtúra akár a Csiky-kertből)
Gyergyószentmiklósnak a Gyilkos-tó felé tartó kijáratánál, a Békény- és a Vár-pataka között, meredek sziklaszirt tetején áll a Jézus Szent Szíve kápolna.

A környék lakói Both várának vagy Hiripné várának nevezik. A várat az 1500-as években építették védelmi célból az idegen támadásokkal szemben.

A kápolna kis mérete összhangban lehetett a lakosság számával. Az akkori Gyergyószentmiklós épületei is a vár alatti területen épültek.

A várból jól át lehetett tekinteni a környéket, s mivel a Békény- és a Vár-patak völgyének kijárata fölött emelkedik, védhetők voltak az e patakok völgyeiben kialakított egykori szántóföldek is.

No bocsánatot kérek a kedves baráti kör tagjaitól a félretájékoztatásért, eltévesztettem a templomok leírását helyileg.

Válasz

Zsuzsa ez nem az a kápolna,amiről irsz.Az Székelyudvarhely környékén van,ez meg Gyergyó.Később épűlt.Majd utána nézek,ha egyáltalán valakit érdekel.

Válasz

Pici kápolnát a fák övezik. Igazi erdélyi hangulat.

Válasz

A JÉZUS SZÍVE KÁPOLNA

A Jézus szíve kápolna a 16. században épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve Kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben „Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként” említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.

A téglapadlós belső teret négy méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, amelyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, amelynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

A Szejkefürdő felé vezető út mellett balra áll az egykori székely főnemesek, az Ugron család Kápolnája, amely 1890-ben temetkezési kápolnának épült.

Válasz

Isten áldása legyen mindnyájatokon !

Válasz